Mit is fogunk elkészíteni? Mi az a florárium?

A florárium szó szerinti jelentése: a növények lakhelye. Ilyen értelemben tehát cserepes virág is lehetne florárium.
Floráriumnak azonban jellemzően az üvegbe ültetett növényeket, növénykompozíciót nevezzük. Ez az üveg lehet üveggömb vagy palack is, a florárium lehet nyitott és zárt is.
A kezdő floráriumkészítők számára a nagyobb szájú üvegek ajánlhatók, amikbe könnyebben, esetleg kézzel is bele tudnak nyúlni. Ezek lehetnek klasszikus uborkásüvegek, vagy elegáns üveggömbök is.

A palackkertek, az üvegpalackokba ültetett minikertek ugyan nagyon különlegesek, de elkészítésük nagy kézügyességet és türelmet igényel, vagyis ezeket csak gyakorlottabb készítőknek ajánljuk.
Mi készül tehát ilyenkor? Egy olyan minikert, szobai kert, amely abban az esetben, ha zárt vagy ha nehezen tud kijönni belőle a pára, akkor egy zárt ökoszisztémát alkot, amely hosszú ideig is el tud éldegélni locsolás nélkül. A vizet a florárium növényei számára a beültetéskor biztosítjuk.

Floráriumkészítés másfél percben:

Florárium tervezése

A florárium tervezése az üveg kiválasztásával indul. Attól függően, hogy mekkora üveget választunk, megalkothatjuk a kompozíciónkat. A kompozíció áll növényekből, sziklákból, üres területekből, ahová dekorkövet szórhatunk vagy mohával fedhetjük be.

A kompozíciónak nyilván fontos része az is, hogy milyen növények hozzáférhetők, mi az, ami beszerezhető.

Mini méretű növényekből nagyobb növényáruházakban egészen biztosan sok szukkulenst, vagyis szárazságtűrő növény találunk. Ezek a kaktuszok és pozsgások. Fontos, hogy amellett hogy legyen elég bátorságunk kaktuszokat ültetni (hiszen szúrnak…), még annak is nézzünk utána, hogy a szukkulensek később milyen gondoskodást igényelnek, hiszen nekik alapvetően nincs szükségük párára, vagyis számukra a nyitott florárium lesz megfelelő.
A párakedvelő mini növények választéka korántsem olyan széles, mint ahogyan azt Pinterest fotókból vagy külföldi YouTube videókból remélhetnénk… Magyarul hiába nézünk ki magunknak egy-egy párakedvelő növényt az interneten, elképzelhető, hogy egy nagyobb áruházban az a növény csak évente egyszer-kétszer megtalálható.

Fontos leszögezni, hogy a kicsi növény is megnő, még az is, amelyik alapvetően kislevelű, alacsony növésű, jellemzően talajtakaró növény…

A fentiekből tehát az következik, hogy a florárium tervezésének fontos szakasza az, hogy növényből mit fogunk tudni beszerezni, és ennek megfelelően abból kell gazdálkodnunk, amit meg tudunk venni. Éppen ez adja a kreatív tervezés izgalmas részét!

A florárium tervezésben már rögtön azt az alapkérdést is eldönthetjük, hogy rögtön buja dzsungelt szeretnénk vagy kicsit szellősebben ültetjük be a növényeket, hogy az előttük álló hónapokban legyen helyük növekedni. Ha az utóbbi stratégiát választjuk, floráriumunk akár egy évig is, vagy még tovább szép maradhat, hiszen a növényeknek lesz helye a növekedésre.

A kompozíció megalkotásában legyen szerepe a miniatűr tájalakítás olyan részeinek is, mint pl. a sziklák vagy a figurák, mini házikók stb.

Készíts rajzos vázlatot arról, hogyan képzeled a floráriumot!

Florárium hozzávalók

A floráriumkészítés roppant anyagigényes hobbi. Bár úgy tűnik, hogy egyes összetevőit könnyű összeszedni akár egy kertes házból, de tudni kell, hogy egy ökoszisztéma roppant sérülékeny, és ha hosszú távra tervezünk, érdemes különleges, minőségi alapanyagokat beszerezni hozzá.

Üveg

Florárium üveg lehet egyszerű, használt, háztartásban előforduló üveg is, például befőttes üveg vagy nutellás üveg, de vásárolhatunk szebbnél szebb dekor üvegeket is.

Kavics vagy dekorkő

A florárium aljába ugynevezett vízelvezető (drain) réteget teszünk. Ehhez különféle színű és textúrájú kavicsokból válogathatunk.

Irány a webshop »

Sphagnum moha

A floráriumban az optimális pára és ph érték létrehozásában nagy segítség a tőzegmoha (Sphagnum).

Irány a webshop »

Aktív szén

A szén a floráriumban a körforgás fontos szereplője, hiszen megtisztítja a floráriumot a bomlástermékektől, baktériumoktól, esetleges vegyszermaradványoktól.

Irány a webshop »

Földkeverék

A földkeveréknek is olyannak kell lennie, ami a növény igényeihez megfelelő, tehát különböző földet igényel a párakedvelő illetve a szukkulens. Bármennyire is vonzónak tűnik a megoldás, hogy a kertből szerezz néhány kislapátnyi földet, az ötlet később nem fog olyan jónak tűnni, amikor a sok munkával beültetett demizsonban giliszták és/vagy kártevő férgek jelennek meg.

Irány a webshop »

Dekor kőszikla

Ez teljes mértékben az ízlésünk dolga! Akár megtehetjük azt is, hogy kirándulásainkon gyűjtött köveket, sziklákat teszünk be egy floráriumba, ezáltal szebb helyet biztosítva számukra.

Irány a webshop »

Moha

A legjobb eredményeket a kiszárított, majd esővízzel bespriccelve életre kelő mohával érhetjük el. A kertből, betonról gyűjtött mohával lehet kísérletezni, de ez sajnos nem sok sikerrel kecsegtető projekt.

Irány a webshop »

Mini méretű növények

Már a tervezés fázisában kiválasztottuk, hogy párakedvelő vagy szukkulens floráriumot szeretnénk készíteni. A kettőt ne keverjük, még akkor sem, ha az interneten akad olyan florárium eladó, aki pozsgást és párakedvelőt egy floráriumba ültetve kínál eladásra… Ismerkedjünk meg a növények igényeivel! Azt sem baj észben tartani, hogy fiatalnak minden növény kicsi, de alaptermészetét a mi kedvünkért sem fogja megváltoztatni. A nagylevelű monstrum villámgyorsan kinövi az üveget.

Irány a webshop »

Floráriumkészítés eszközök

Csipesz

Attól függően, milyen magas üvegbe dolgozunk, hosszabb-rövidebb csipeszre lesz szükségünk. Itt a különböző csipeszeknek számos változata között válogathatunk. Attól függően érdemes választani, hogy melyiket gondoljuk a magunk számára leginkább kézreállónak.

Hosszabb bot, döngölő

A florárium rétegeinek ledöngölésére, tömörítésére szükséges egy bot, ami lehet egyszerű fadarab, de hurkapálcára erősített dugó is.

Papírtörlő

A készítés során sokszor kell letörölni az üveget vagy az eszközöket, ezért mindenképpen legyen a kezünk ügyében papírtörlő.

Tölcsér, akár házi készítésű

A tölcsér segítségével tudjuk a floráriumnak meghatározott részeire beszórni a dekorkövet, így szintén az üveg méretétől függően hosszabb-rövidebb tölcsérre is szükségünk lehet. Ezeket akár házilag is elkészíthetjük a nekünk megfelelő lyukmérettel.

Olló

Szükségünk lesz ollóra a növények metszéséhez is.

Permetező, esővízzel

A növények nagy része és főként az üveg felülete hálás lesz, ha szerzünk esővizet, és azzal permetezzük be a földet, illetve a mohát, a növényeket.

Florárium készítése lépésről

A florárium elkészítése nem ördöngősség, akinek türelme és kézügyessége van, némi gyakorlás után belejön. Csak az első a nehéz!

Növények beszerzése

Szerezzük be a növényeket! Attól függően, hogy mekkora üvegbe ültetünk, lehetséges, hogy egy-egy cserépnyi növényből csak egyetlen hajtásra lesz szükségünk.

Az eszközök előkészítése, az üveg mosása

Készítsük elő az összes eszközt lehetőség szerint egy nagy tálcára, vagy terítsük le az asztalt, hiszen földdel fogunk dolgozni, és bizony koszt is fogunk csinálni.
Hasznos, ha egy nagyobb dobozt is odakészítünk, ami a szemetesünk lesz. Szükséges lesz még egy doboz vagy tál a mohának, ahova be tudjuk áztatni. Ezt a munka elején már meg is tehetjük.

Az üveget mossuk tisztára akkor is, ha új üveget vásároltunk.

A florárium alján drainréteg kialakítása

A florárium legalsó rétegét drain rétegnek nevezzük. Ez szolgál a víz elvezetésére. Kavicsból vagy dekorkőből készül, és funkciója szerint ide fut le a földrétegen átfutó felesleges víz. Magasabb vagy alacsonyabb drain réteget is kialakíthatunk. Figyeljünk, hogy a kavicsok beszórásával ne törjük el az üveget.

Rétegek kialakítása: sphagnum, aktív szén, föld

Florárium különböző rétegeit egymásra döngölve hozzuk létre a növények lakhelyét. A sphagnum moha szolgál elválasztó rétegként. Az aktív szén pedig szűrő funkciót tölt be.

Növények beültetése

A növényeket óvatosan fordítsuk ki cserepekből, a gyökérről a felesleges földet rázzuk le, és óvatosan a földben korábban kialakított kis mélyedésbe helyezzük bele a növényt. A hosszú pálcával tudjuk ledöngölni, lenyomni a növényt, stabillá téve helyzetét. A növények stabil beültetése a munka legnehezebb része… A beültetést segíti, ha a földet bepermetezzük vízzel.

Dekorálás sziklákkal, mohával, figurákkal

A kompozíciótól függően előbb vagy később kerüljön sor a sziklák elhelyezésére, illetve a moharéteg beültetésére. Az esővízbe tett, szárított moha hamar feléled, így kisebb-nagyobb darabokban ezt már a föld felszínére is tehetjük.

Florárium DIY csomagok

Komplett florárium alkotócsomagokat is kínálunk, amelyekhez válogatnod sem kell, egyben adjuk az összes alapanyagot. Nézz körül DIY csomagjaink között!

Tovább »

Floráriumkészítés online videótanfolyam!

Több információt szeretnél? Látni is szeretnéd azt, amit olvastál?

Tovább »

Floráriumkészítés workshop

Saját tempódban, bármennyiszer végignézheted videótanfolyamunkat, ahol láthatod is a floráriumkészítés folyamatát és sok értékes tanácsot is kaphatsz.

Ha igényled a személyes segítséget, workshopjainkon találkozhatsz velünk!

Tovább »

A Florárium készítése házilag bejegyzés először Mini-Kert.hu-én jelent meg.

Ideális esetben a florárium az ablaktól nagyjából 1 méter távolságban kell hogy legyen. Ez azonban nem minden lakásban valósítható meg. Ráadásul előfordul, hogy a legvilágosabb hely éppen az ablakpárkány.

Mikor tehetjük a floráriumot az ablakpárkányra?

A florárium nem kerülhet órákig a tűző napra. Ennek az az oka, hogy a tűző nap akár 50-60 Celsius fokra is felforrósíthatja a mini üvegházat, és a benne lévő növények ezt már nem élik túl.
Az alapkérdés tehát az, hogy mikor és mennyi direkt napfény éri azt az ablakot, aminek az ablakpárkányára szeretnénk tenni a floráriumot.
Természetesen arra is ügyelni kell, hogy akár télen, amikor a florárium az ablakpárkányon kapja meg azt a minimális természetes fényt, ami éppen van, egy téli napsütés is okozhat a floráriumban túlmelegedést.

Az alábbi kép egy hideg, szikrázó napsütéses februári napon készült egy déli-keleti fekvésű szobában. A négy üveg közül csak a jobb szélső a zárt florárium. A nap laposan jár ilyenkor, nincs annyi ereje, hogy komoly kárt tegyen a növényekben. Ugyan ezen az ablakpárkányon a júliusi tűző napsütést már csak a másik három, nyitott florárium viselné el.

Abban az esetben, ha az ablak keletre nyílik, ideális mennyiségű fényt fog kapni a florárium. Ekkor a reggeli órákban kapja meg a direkt napsütést, ez pedig nem okoz kárt benne.

A nyugati fekvésű ablakokkal már óvatosabbnak kell lenni, hiszen elképzelhető, hogy ekkor már a hőmérséklet is sokkal magasabb.

Az az ablak, ami délelőtt 10 és délután 2-3 óra között kap napot, nagy valószínűséggel – különösen nyáron – túl meleg lesz a floráriumnak.

Mit tehetünk ezekkel az ablakokkal?

Nos, ha van függöny, az levesz annyit a direkt napsütésből, hogy a florárium jól érezhesse magát, de mindenképpen érdemes néhány napig megfigyelni, hogy mi történik a floráriummal, mennyire melegszik túl,  ha napsütés éri a függönyön keresztül.
Ha floráriumot kinyitjuk, és kézzel belenyúlunk, langyosnak fogjuk érezni a benti páradús levegőt. Mivel a növények többsége trópusokon őshonos, így ez a klíma számukra ideális. Ha azonban már kézzel is túl nagy a forróság, akkor mielőbb tegyük árnyékosabb helyre a floráriumot.

Mit tehetünk hát a florárium elhelyezésével kapcsolatban?

Teszteljük le, nézzük meg akár hétvégén, amikor egész nap otthon vagyunk, hogy mennyire süt rá a nap, mennyire melegszik túl, mennyire kezd el párásodni.. és semmiképp se felejtkezzünk el az évszakok változásáról, ami teljesen megváltoztathatja a helyzetet!

A Tehetem-e a floráriumot az ablakpárkányra? bejegyzés először Mini-Kert.hu-én jelent meg.

A florárium érzékeny ökoszisztéma, még ha kicsi is. Folyamatosan figyelni kell a floráriumban lévő növényeket, a levelek színét, formáját, a florárium üvegén megjelenő párát. Ha azt vesszük észre, hogy a növények nem pont ugyanúgy néznek ki, egy-egy levél lekókad vagy színét veszti, esetleg megjelenik a penész a florárium belsejében, akkor gyanakodhatunk, hogy rossz irányba mennek a dolgok.
Ekkor hívjuk segítségül az orrunkat!
Ha beleszagolunk egy egészséges floráriumba, akkor ott a föld szagát érezzük, kicsit hasonló szagot vagy illatot, mint az eső utáni erdő illata.
Ha pedig egy floráriumban megindult a rothadás, onnan kifejezetten undorító szagok áradnak. Bármennyire is furcsa, ez a szag a disznóól szagára emlékeztet…
Ha még csak penész szagot érzünk, az sem jó, de azon esetleg még lehet javítani.

Mit tegyünk, ha furcsa szaga van a floráriumnak?

A penész esetében meg kell keresnünk, melyik az a növény rész, ami penészedni kezdett. Ezt mindenképpen távolítsuk el, és ha lehetőségünk van rá, szerezzünk be ugróvillásokat. Az ugróvillás az az apró lény, amelyik segít nekünk a florárium tisztántartásában.
Ha már ennél előrehaladottabb a folyamat, vagyis nemcsak penészt, de annál kellemetlenebb szagot is érzünk, akkor sajnos a florárium nagy valószínűséggel menthetetlen. Ekkor a megoldás a teljes újraültetés természetesen az üveg hypós tisztításával.

A Szagold ki, ha gond van a floráriummal! bejegyzés először Mini-Kert.hu-én jelent meg.

A képen látható a víz keringésének hét állomása:

1. A florárium elkészítésekor lehetőleg lágy esővízzel, vagy desztillált vízzel történik a föld megnedvesítése. Ezután a palackot dugóval, vagy hermetikusan záródó fedéllel lezárjuk, így a víz többé nem tud eltávozni. Roppant fontos, a megfelelő mennyiségű víz hozzáadása, ami tucatnyi florárium elkészítése után sem mindig sikerül elsőre, legalább is nekem 🙂 Ilyenkor egy-két napos szellőztetéssel megoldódik a probléma.
2.  A vizet először a talaj szívja fel. A floráriumokhoz speciális földkeveréket használunk, ami a növények igényeinek a legmegfelelőbb. Magas arányban tartalmaz tőzegmohát, perlitet, és egyéb adalékot, amely a föld áteresztőképességét és vízmegtartó képességét növeli.
3. A növények először a gyökereik segítségével talajból veszik fel a nedvességet, ez teljesen természetes a szobai vagy a szabadban élő növényeknél is. Néhány hónap elteltével azonban egészen különös dolgok történhetnek egy floráriumban. Bizonyos fajták (Pilea, Ezüst fa, Hálóslevél) a magas páratartalom miatt léggyökereket kezdenek növeszteni, amin keresztül szintén nedvességhez jutnak… a levegőből! Ilyet a szabadban csak a trópusi esőerdőkben láthatnánk.
4. A felszívott vizet a növény a szárában futó ezernyi csatornán keresztül a levelekhez juttatja. Ebben a vízben a talajból kioldott tápanyagok is vannak, ennek köszönhetően a növény növekedésnek indul. Mivel a zárt floráriumban korlátozott a föld tápanyagtartalma, egy idő után a növény fejlődése lelassul, beáll egy stabilnak mondható állapotra. Általában nem tanácsos tápoldatot utólag bejuttatni, hiszen akkor a növekedés felgyorsul, kicsi lesz a lakás a növénynek.
5. A levelekbe jutó vizet a növény elpárologtatja.
6. Az elpárolgott víz a palack üvegfelületén páralecsapódás formájában láthatóvá válik. Különböző napszakokban eltérő mértékű lehet ez a párásodás. Ha például a déli órákban több napfény éri a floráriumot (nem közvetlen tűző nap!), akkor jobban lepárásodhat az üveg, de ez a pára délutánra eltűnik. Az teljesen normális, sőt kívánatos, hogy az üvegfelület 50%-a párás legyen, ekkor megfelelő a belső páratartalom.
7. A florárium üvegfelületére lecsapódó pára egy része elpárolog, más része pedig nyom nélkül visszacsorog a talajba, ezzel a víz körforgása kezdődik elölről.

A felhasznált illusztrációt 6. osztályos Liza lányunk készítette. (www.kisliza.hu)

A A víz körforgása a floráriumban bejegyzés először Mini-Kert.hu-én jelent meg.

Mi van, ha megrágják a növényt, vagy elszaporodnak és tönkreteszik a szép floráriumot?

Aggodalomra semmi ok! Nagyon sok esetben ezek az apróságok egyáltalán nem ártanak. Sok közülük kifejezetten hasznos és éppen ezek a kis “karbantartók” segítenek megteremteni a tökéletes feltételeket a megfelelő ökoszisztéma kifejlődéséhez, és ezáltal lesz hosszú életű a palackkertünk.

A teljesség igénye nélkül álljon itt két munkatárs a takarító személyzetből:

Ugróvillások (Collembola)

Egy zárt floráriumban a lehető leghasznosabb kis jószágok az ugróvillás névre hallgató parányi élőlények. Több fajtájuk létezik. Hosszuk 1-3 mm, színük fehér, szürkés, vagy barnás attól függően, hogy a talajfelszín alatt, vagy felett élnek. A floráriumban leginkább a nyomukat lehet észrevenni, amint az üveg falára lecsapódott párában kusza ösvényeket rajzolnak maguk után. Erős nagyítóval meg lehet keresni a tetteseket: elég követni a párán lévő csapást, a végén ott lesz őkelme, amint a vízben tempózva halad. Amikor a talajon vannak, nehezebb felfedezni őket, mert elég szégyenlősek. Ha megpiszkálnánk a földet, akkor láthatóvá válnának, de elég gyorsan ismét elrejtőznek.

Az ugróvillások elsősorban elhalt, bomló, korhadó növényi részekkel táplálkoznak, valamint előszeretettel fogyasztják a penészgombát. Ezzel el is jutottunk oda, hogy miért olyan hasznosak az ugróvillások. Ha megfelelő számban elszaporodnak, akkor képesek megakadályozni, hogy a florárium belsejében felüsse a fejét a nemkívánatos rothadás és a penész. A tökéletes ökoszisztéma részét képezik ezek a parányi kis lények. Nem kell tőlük tartani, a növényekben semmiféle kárt nem fognak okozni.

Fonálférgek (Nematoda)

A fonálférgeknek hozzávetőleg húszezer fajuk létezik, általában parazitaként tartjuk számon őket, mivel különféle gazdatestekben élősködnek. A floráriumban azonban van egy szívesen látott faj, ami nem parazita, sőt kifejezetten hasznos a jelenléte.

Elsősorban zárt floráriumokban jelenhetnek meg ezek a parányi, 3-5 mm hosszú, hajszálvékony, világos, áttetsző fonálférgek. Kedvelik a magas páratartalmat, a párás üveg falára is felmászhatnak, de inkább a talajba fúrják magukat. Életmódjuk hasonlít a földigilisztáéhoz, de mivel nagyon aprók, sokkal nehezebb észrevenni őket. Mozgásuk is lassú, nem túl feltűnő, ezért esztétikai szempontból egyáltalán nem zavaróak. Könnyen össze lehet téveszteni akár egy hajszálgyökérrel.

A florárium egészsége szempontjából hasznosak, mivel elhalt növényi részekkel táplálkoznak, ezáltal megakadályozzák a rothadást, penészesedés, továbbá lazítják a palackkert talaját. Általában a mohával, vagy a kerti komposztálóból származó talajjal jutnak be a palackba, de akár a kertészetben vásárolt virágfölddel is könnyen “beszerezhetjük”. A növényekben semmiféle kárt nem okoznak. Ha a tökéletes ökoszisztéma elérésére törekszünk, akkor ez a fajta fonálféreg a barátunk.

Fonálféreg és ugróvillás a floráriumban

Hogy is néznek ki ezek az apró munkások?

Készítettem egy videót, amelyben mindkét szereplő felbukkan…

A Hasznos élőlények a floráriumban bejegyzés először Mini-Kert.hu-én jelent meg.

Ha ettől változatosabb összetételű növényzetet szeretnénk magunk körül tudni, abban az esetben megoldás lehet a florárium. Természetesen itt is az adott fényviszonyoknak megfelelő növényeket kell választanunk. Amikor rendelésre készítünk floráriumot, tudnunk kell, hogy milyen fekvésű a szoba ahová kerül, éri-e közvetlen napfény, vagy csak szűrt, közvetett fény jut be a lakásba.

Mi az a közvetett fény?

A közvetett fény lényegében az a napfény, amely áthalad valamin vagy visszaverődik egy másik felületről, mielőtt a növényhez érne. A valóságban otthonunkban a természetes fény nagy része közvetett – végül is a Nap egyszerre csak egy oldalról süthet.

A különböző tárgyak, felületek, anyagok eltérő mértékben gyengítik a fény erejét. Közvetett fény a redőnyön, függönyön, növényzet lombján keresztül szűrődő, vagy falakról, bútorok felületéről visszaverődő fény, de ide sorolható a mesterséges fényforrások fénye is.

Hogyan azonosítható a közvetett fény?

A helyzet hasonlít ahhoz, mint amikor egy semleges szagot akarunk beazonosítani. Könnyebb arra figyelni, hogy mi NEM az. Tehát érdemes megkeresni a közvetlen fény árulkodó jeleit, és ha ezeket nem találjuk, akkor az közvetett fény. Tehát amit megfigyelek:

• Látok-e az ablakon beérkező, határozott fénysugarakat?
• Látom-e az ablak előtti tárgyak határozott, éles árnyékát a szobám falán?
• Érezhető-e a napfény melege, érzem-e a bőrömön a nap erejét?

Ha ezekre a kérdésekre a válasz nem, akkor közvetett fénnyel kell számolnom a szobában.

A szoba tájolása, fekvése

Nézzük először a ház, vagy lakás tájolását. Feltéve, hogy az északi féltekén élünk, ezek a következők:

• Az északi fekvésű ablakok fantasztikusak a floráriumok számára. Szinte soha nem kapnak közvetlen napfényt, így a legideálisabb, közvetett fényt adják a nap folyamán.
• A keleti fekvésű ablakok valószínűleg a következő legjobb hely egy floráriumnak. A növényeket éri némi közvetlen napfény a kora reggeli órákban, de ezek a sugarak általában sokkal lágyabbak és kevésbé jelentenek kockázatot a floráriumokra.
• A nyugatra néző ablakok néhány, fényt és meleget jobban tűrő, trópusi növény számára megfelelő hely lehet. Itt nyári délutánokon valószínűleg néhány óra hosszat erős közvetlen napfényt is kaphatnak, amit valószínűleg kedvelnek is majd, de inkább nyitott floráriumokat, terráriumokat érdemes ide helyezni.
• A déli fekvésű ablakok, különösen a nyári hónapokban nem ideálisak a floráriumok számára, mivel a nap innen süt be a leghosszabb időn keresztül, és növényei a legforróbb időszakban teljes napfényben lesznek. Csak nyitott floráriumban, kaktuszok, pozsgások számára lehet megfelelő hely.

Ezek az irányelvek egész évben változnak, mivel a Nap egyre magasabb, majd egyre alacsonyabb pozíciót foglal el az égen egy adott napszakban. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha egy déli fekvésű ablak előtt egy hatalmas gesztenyefa áll, ami egész nyáron árnyékot vet a házra, télen viszont a csupasz ágai között át tudnak hatolni a gyenge téli napsugarak.

Egy florárium vásárlásakor fontos, hogy tisztában legyünk lakásunk fényviszonyaival, így hosszú éveken keresztül gyönyörködhetünk a palackba zárt növénykéinkben.

A Mennyi fényre van szüksége a floráriumnak? bejegyzés először Mini-Kert.hu-én jelent meg.

De nem volt ez mindig így.

Réges-régen, valamikor a múlt évezred végén, közel tíz évet virágkertészek és kereskedők társaságában töltöttem. Virágpiacokon tettem-vettem, azaz leginkább eladtam, méghozzá cserepes dísznövényeket, Budapest az idő tájt működő három “nagybaniján”. Az akkor virágkorát 🙂 élő budaörsi piacon hajnal 1-kor indult az élet, de a másik kettőn – a Szent László utcain és az éppen megnyílt Flóra Hungárián – már sokkal család-barátabb nyitvatartást vezettek be, a kereskedők nagy örömére. Vagy ki tudja, a régi öregeket ez a koránkelősdi sem nagyon zavarta.

Tehát innen ered a növények iránti vonzalmam.

Több példány, amit ebben az időben szereztem be, a mai napig él és virul. Egy Cicas (ejtsd: cikász), amit 1992-ben vettem, akkor kb. 15-20 éves volt, így most közel ötven éves jószág. Szintén akkoriban egy műanyag kaspóba ültetett Crassula-t kaptam egy pozsgás-kofától ajándékba. 5-10 cm magas lehetett. Ma a törzsének az átmérője 10 cm (lásd a képen)! Hasonló korú a Ficus Bendzsi, ami egy susnyó gally képében került hozzám, most pedig kész fává cseperedett.

Szeretem a növényeket – talán sokszor ők is viszont szeretnek -, így csak idő kérdése volt, hogy ismét elkezdjek foglalkozni velük, és divatos, kreatív és egyedi dísznövény-kompozíciókat készíthessek.

Mint ahogy nincs két egyforma web-oldal, nincs két azonos florárium sem. Éppen ez az, ami gyönyörű bennük.

A Az előzmények, avagy hogy kerül a florárium a számítógép mellé? bejegyzés először Mini-Kert.hu-én jelent meg.