A szigorú értelemben vett florárium egy hermetikusan lezárt üvegedény, vagy palack, amit hónapokig, vagy növénytől függően akár hosszú éveken keresztül sem kell felnyitni. A vizet a beültetéskor kell a palackba juttatni, ügyelve a megfelelő mennyiségre. Ezután a lezárt florárium önfenntartó rendszerként működik, a víz hasonló módon cirkulál odabenn, mint a természetben, csak itt minden sokkal kisebb méretben történik.
A képen látható a víz keringésének hét állomása:
- A florárium elkészítésekor lehetőleg lágy esővízzel, vagy desztillált vízzel történik a föld megnedvesítése. Ezután a palackot dugóval, vagy hermetikusan záródó fedéllel lezárjuk, így a víz többé nem tud eltávozni. Roppant fontos, a megfelelő mennyiségű víz hozzáadása, ami tucatnyi florárium elkészítése után sem mindig sikerül elsőre, legalább is nekem 🙂 Ilyenkor egy-két napos szellőztetéssel megoldódik a probléma.
- A vizet először a talaj szívja fel. A floráriumokhoz speciális földkeveréket használunk, ami a növények igényeinek a legmegfelelőbb. Magas arányban tartalmaz tőzegmohát, perlitet, és egyéb adalékot, amely a föld áteresztőképességét és vízmegtartó képességét növeli.
- A növények először a gyökereik segítségével talajból veszik fel a nedvességet, ez teljesen természetes a szobai vagy a szabadban élő növényeknél is. Néhány hónap elteltével azonban egészen különös dolgok történhetnek egy floráriumban. Bizonyos fajták (Pilea, Ezüst fa, Hálóslevél) a magas páratartalom miatt léggyökereket kezdenek növeszteni, amin keresztül szintén nedvességhez jutnak… a levegőből! Ilyet a szabadban csak a trópusi esőerdőkben láthatnánk.
- A felszívott vizet a növény a szárában futó ezernyi csatornán keresztül a levelekhez juttatja. Ebben a vízben a talajból kioldott tápanyagok is vannak, ennek köszönhetően a növény növekedésnek indul. Mivel a zárt floráriumban korlátozott a föld tápanyagtartalma, egy idő után a növény fejlődése lelassul, beáll egy stabilnak mondható állapotra. Általában nem tanácsos tápoldatot utólag bejuttatni, hiszen akkor a növekedés felgyorsul, kicsi lesz a lakás a növénynek.
- A levelekbe jutó vizet a növény elpárologtatja.
- Az elpárolgott víz a palack üvegfelületén páralecsapódás formájában láthatóvá válik. Különböző napszakokban eltérő mértékű lehet ez a párásodás. Ha például a déli órákban több napfény éri a floráriumot (nem közvetlen tűző nap!), akkor jobban lepárásodhat az üveg, de ez a pára délutánra eltűnik. Az teljesen normális, sőt kívánatos, hogy az üvegfelület 50%-a párás legyen, ekkor megfelelő a belső páratartalom.
- A florárium üvegfelületére lecsapódó pára egy része elpárolog, más része pedig nyom nélkül visszacsorog a talajba, ezzel a víz körforgása kezdődik elölről.
A felhasznált illusztrációt 6. osztályos Liza lányunk készítette. (www.kisliza.hu)