Az apró kertek és különösen a miniatűr tündérkertek itthon is óriási népszerűségnek örvendenek. Tegyük hozzá: a szobakertek vagy floráriumok is nagyon sok rajongót tudhatnak magukénak. Vagyis trendi a miniatűr? Az is, de ha visszatekintünk a múltba, máris láthatjuk, hogy a kiskerteknek komoly történelme van.
Milyen miniatűr kert fajták vannak?
Gondolhatjuk, hogy a miniatűr kertek sora végtelen lehet, attól függően, mibe ültetik be a növényeket. Mégis kialakult a pirinyó kerteknek néhány típusa:
- tál kert – tipikusan ilyen a bonsai
- csészekert
- sziklakert
- kerti miniatűr vasút kerttel
- gnóm, vagyis kertitörpe kert
- tündérkert
- ablakmélyedés kert
- asztalkert
- terrárium
- vivárium, paludárium stb.
A miniatűr kert lényege, hogy valamilyen nagy tájat, kertet képezzen le méretarányosan kicsire, élő növényekkel.
Mik voltak a miniatűr kertek kifejlődésének fő állomásai?
Távol-Keleti minikertek: bonsai és penjing
Bár a távol-keleti minikertekre gondolva elsőként minden bizonnyal a bonsai jut eszünkbe, mégsem a japánok voltak az elsők az apró kertek létrehozásában, hanem a kínaiak.
Kínában a miniatűr kertek művészetét penjing-nek nevezik. A “pen”tálcát jelent, a “jing” pedig díszletet, tájképet, látványt. Lényege tehát a kínai tájak apró méretű visszaadása volt. Ennek a művészetnek a japán megfelelője a saikei vagy bonkei.
A japán elit körében terjedt el a 12. században a bonsai, amelyben a “bon” medencét vagy tálcát, a “sai” pedig fát jelent, vagyis a bonsai jelentése:”fa cserépben”. A bonsai-ban a hangsúly a fán, annak metszésén van, nem annyira a tájkép létrehozásán.
A bonsai készítése, gondozása, ápolása roppant kitartást és odafigyelést kívánó hobbi, ugyanis a fa életbentartása ennyire sekély talajban azt követeli meg a kertésztől, hogy megfelelő időben metsszen, locsoljon és tápoldatozzon.
Szintén Japán az őshazája a zen kertrendezésnek is, amely szimbolikus lekicsinyítése a tájnak, bár a lépték nem ugyanaz, mint a miniatűr kertek esetében. (Részletesen: Zen kert)
Viktoriánus időszak: alpesi kertek
A Viktoriánus korszak hozta meg Angliában a turizmus elindulását. Ekkoriban a kirándulások, pihenések célpontjai az Alpok voltak – és persze más magashegységek is. A sziklás környezetet és a rajta élő növényzetet hozta el az angol kertekbe az alpesi kert, vagyis az alpinárium, alpinum.
Az alpesi sziklakertek jellemzője, hogy a növényeknek nagy hőingadozást kell kibírniuk, erős napsugárzást és UV-t, ugyanakkor nagy éjszakai lehűlést.
A terrárium feltalálása
Érdekes módon a terrárium feltalálását is az angoloknak köszönhetjük. 1842-ben Nathaniel Bagshaw Ward botanikus építette meg az első terráriumot. Ward érdeklődött a rovarok viselkedése iránt, ám egyszer az egyik befőttesüveget felügyelet nélkül hagyta. Ebbe az üvegbe bekerült egy páfrány spórája, amiből aztán növény fejlődött. Az ötletet már csak nagyobb méretben kellett megvalósítani, így jött létre a Ward szekrény, amely a viktoriánus Angliában gyorsan terjedő trendi dolog lett.
Ward ácsokat alkalmazott, hogy elkészítsék a szekrényeket, amelyekben őshonos brit növényeket exportált Sydney-be, Ausztráliába. Több hónapnyi utazás után a növények épségben, jó állapotban érkeztek meg. Hasonlóképpen, Ausztráliából ugyanígy utaztak a növények visszafelé.
Terápiás minikert: Anne Ashberry
Az 1950-es években Anne Ashberry Essex-ben hozta létre az első miniatűr kertet, amely aztán egyrészt divatot is teremtett, másrészt egy szakkönyv megírására késztette a hölgyet.
Az első miniatűr keretet olyan időseknek és mozgásukban korlátozottaknak alkotta meg, akiknek a kertészkedés korábban is hobbijuk volt, vagy terápiás céllal szerettek volna foglalatoskodni a növényekkel, de fizikai korlátokba ütköztek. A minikert egy vályúszerű alapon helyezkedett el, amelyet egy emelvényre helyeztek. Ilyen kiskerteket kaptak azok is, akiknek kicsi erkélyük vagy udvaruk volt.
A mozgáskorlátozottsággal nem rendelkezők is csodásnak látták ezeket a miniatűr kerteket. Ashberry elsősorban alpesi növényeket és lassan növő tűlevelűeket ültetett, de elkészített egy szabályos rózsakertet is 90 minirózsa tővel.
A miniatűr kertekben falak, hidak és szobrok is megtalálhatóak voltak, valódi kicsinyített másai egy jól felépített kertnek. Ashberry számos alkotását állították ki Anglia-szerte, még Princess Elizabeth is kapott egyet ajándékba.
Nehezen mondhatnánk tehát új trendnek a miniatűr kertek készítését.
A kis méretekben való kertészkedés ugyanazokat a tájrendezési, tájépítészeti alapelveket követi az elhelyezésben és az arányokban, ugyanúgy megköveteli a növények ismeretét, gondozását és a kert fenntartását.