Barion Pixel
Keresés
Close this search box.
conservatory-4161955_1920
conservatory-4161955_1920

Önfenntartó növény – zárt florárium, a mini trópusi esőerdő

Hogyan lehetséges, hogy egy lezárt palackban akár hosszú évtizedekig életben maradjon egy növény vagy növénytársulás? Amíg megszoktuk azt, hogy egy növényt mindig kell locsolni, hogyhogy ezt nem kell? Hogyan “levegőzik” a növény, ha zárva van a palack? Ezek a zárt florárium működésével kapcsolatos gyakran előforduló kérdések. A válaszunk pedig összességében a következő:

A florárium, amelyhez a megfelelő minőségben és mennyiségben adjuk a talajt és a vizet, önfenntartó ökoszisztémaként működik, vagyis a víz, a tápanyagok és a gázok körforgása egy önmagában stabil rendszert alkot addig, amíg kellő mennyiségű fény áll rendelkezésre.

Önfenntartó növény beültetés – alapvető körforgások a mini ökoszisztémában

Miért annyira lényeges, hogy önfenntartó legyen a szobanövény beültetésünk? Egyszerűen azért hangzik ez nagyon jól sokak számára, mert szeretnének a lakásukba szobanövényt, de igazi növénygyilkosok: elfelejtik meglocsolni a növényeket…. Ezt a rendszert pedig nem kell locsolni. Ugye milyen jól hangzik?

A rendszer pedig működik.

Onnantól kezdve pedig egyedül az a nagy kérdés marad: HOGYAN MŰKÖDIK egy önfenntartó minikert az üvegben?

A florárium “szereplői”, vagyis a táptalaj, a növények, a víz, a gázok és a talajban élő mikroorganizmusok mind a részei ennek az izgalmas “táncrendnek”.

Hogyan “működik” a növény?

A növények gyökereikkel vizet és tápanyagokat vesznek fel a talajból, leveleik segítségével széndioxidot a levegőből, majd fényenergia segítségével fotoszintetizálnak, vagyis zöld pigmentjeik segítségével cukrot állítanak elő, illetve melléktermékként oxigént. A növény a növekedését a széndioxid átalakításával nyert szénvegyülettel fedezi, nem a talaj “elfogyasztásával”. Maga a fotoszintézis is két fázisra bomlik: a világos és a sötét periódusra. A sötét periódusban a gázcsere ellentétes irányúvá válik, vagyis a növény oxigént lélegez be és széndioxidot lélegez ki.

Fontos tudni, hogy a növény a gyökereit igen sokrétűen használja. Kísérletek igazolták, hogy például az emberek számára káros anyagokat nemcsak leveikkel, de gyökereikkel is megkötik. A növények légtisztító tulajdonságairól a NASA végzett kísérleteket.

Kezdjük a növények után leglátványosabb elemmel, a vízzel!

Víz körforgás

A florárium a beültetéskor, a lezárás előtt egy optimális mennyiségű vizet kell hogy kapjon. Ez általában kevesebb, mint amit az átlagember gondol (floráriumkészítő workshopjaink lelkes alkotói mindig meglepődnek rajta, hogy ez milyen kevés). Amikor a környezet a napfelkelte után elkezd melegedni, az üvegben elindul a párolgás. Ez a miniatűr vízcseppek segítségével egyfajta esőt is képez, amely körbeveszi a növényt.

Ahogy a hőmérséklet éjszakára lehűl, a vízpára az üveg felületén lecsapódik és ha ez egy nagyobb mennyiséget elér, le is folyik az üveg felületén.

A felvett vizet a növény leveleivel is párologtatja.

Talajlakók

A florárium talajában mikroorganizmusok, baktériumok, sőt, szemmel is látható férgek, apró rovarok élnek. Ők rendkívül hasznos lakói a floráriumnak, hiszen egyrészt korhadékon élnek, segítenek annak átalakításában, másrészt elfogyasztják a növények nagy ellenségeit, a penészgombákat. Ők leginkább a földdel kerülnek be a floráriumba, bár ha gondosan készítünk el egy önfenntartó minikertet, szerzünk bele ugróvillásokat is!

Gáz körforgás

A florárium működésének legkevésbé tárgyalt része a gázok – a széndioxid és az oxigén – cseréje, körforgása. Az interneten keringő tanácsok egy része nettó marhaság… például az, hogy hetente egyszer szellőztessük a floráriumot, adjunk neki friss levegőt… Nos, nem.

A fotoszintézis folyamatának áttekintésével azt már tudjuk, hogy a növény széndioxidot vesz fel és oxigént bocsájt ki a világos periódusban. A sötét periódus gázcseréje pont fordított, vagyis oxigént vesz fel a növény, viszont sokkal kevesebbet, mint amennyit nappal kibocsájtott. Széndioxidot “lélegez” ki, de nyilvánvalóan ebből is kevesebbet, hiszen ezt egyébként beépíti sejtjeibe fényenergia segítségével. Logikusan átgondolva tehát egy ilyen zárt rendszerben folyamatos széndioxid utánpótlásra van szükség!

Honnan lesz folyamatosan széndioxid az üvegben? Hát a talajban lévő korhadék, tőzeg bomlásából, amely oxigén jelenlétében zajló folyamat!

 

Mint a fentiekből is látható, a florárium akkor tud önfenntartóvá válni, ha a megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre tápanyagok, talajlakók és víz.

Megosztás:

És a többi...