1970-ben találták meg egy szukkulens neveldében ezt a növénykét, amely vélhetően egy hibrid. Latin neve: Sedum burrito. Angolul jelly bean-nek, zselébabnak nevezik, de hívják szamárfarok növénynek is.

A roppant barátságos kis szukkulens, vagyis szárazságtűrő pozsgás nem véletlenül kapta angolul a jelly bean nevet, ugyanis dundi levélkéi nagyon hasonlítanak az angolszász nyelvterületen zselé babnak nevezett édességre. Ezekben a levelekben rengeteg vizet képes tárolni a növény, ebből tehát következik, hogy nem igényel sűrű locsolást. Sőt.

A varjúháj azonban kifejezetten floráriumba való növény, ugyanis az üveg megvédi a növényt – és a gazdát – attól, hogy elmenve mellette lesodorjuk a kis „babokat”. A levélkék nagyon könnyen letörnek, így óvatosan kell bánni a növénnyel. Természetesen jó szellőzésű üvegtartályt érdemes választani neki, és az sem baj, ha a kialakításban biztosítunk számára helyet a „csüngésre”.

Világos, szórt fénnyel megvilágított helyet szeret, vagyis nem a közvetlen, tűző napfényt. Minél több fényt kap, dundi levélkéi annál színesebbek lesznek.

A következő florárium ezzel a növénnyel is készül: Kayu Arya csüngő varjúháj

Továbbiak:

Sedum burrito

A Csüngő varjúháj avagy Jelly Bean pozsgás bejegyzés először Mini-Kert.hu-én jelent meg.