Gondozás
Florárium választás
A florarium vagy a palackkert gondozása ugyanolyan odafigyelést igényel, mint bármilyen más szobanövény, dísznövény gondozása. Ha azt szeretnénk, hogy florariumunk minél tovább olyan szép maradjon, mint amilyen az összeültetéskor volt (no pláne 1 héttel később, amikor a növények már “elhelyezkedtek”…), törődnünk kell vele.
Hová milyen floráriumot válasszak?
Szobai minikertünk kiválasztásánál több szempontot érdemes figyelembe venni.
- Hová szeretném tenni a florariumot? Napos, félárnyékos vagy inkább sötétebb a lakás? Asztalra vagy polcra?
- Milyen növényeket szeretek? Mik tetszenek?
- Milyen a lakás klímája? Inkább melegebb? Vagy van hűvösebb, világosabb hely pl. télen?
- Van-e a lakásban háziállat szabadon?
Nyitott vagy zárt florarium? Üveggömb minikert vagy palackkert?
A nyitott floráriumba olyan növények valók, amelyek jellemzően szárazságtűrők, vagyis pozsgások, kaktuszok. A zárt florárium a párakedvelők “lakóhelye”. Jellemzően és hagyományosan a palackok és üvegtetős tárolók szolgálnak kiindulópontként, de miután minden üveggömb floráriumot üvegtetővel készítünk, így a forma sem szab határt.
A választásban fontos szempont az is, hogy hová is kerül majd a florárium. Asztali díszként dohányzóasztalon a palackok nem igazán mutatósak, ők a polcon vagy az íróasztalon mutatnak igazán szépen, hogy belelássunk a kis világba. A gömb florárium is szemmagasságban varázsolja elénk legjobban a miniatűr tündérkertet!
A locsolásról általában
Kell-e locsolni a floráriumban a növényeket?
Zárt florariumokat nem kell locsolni, vagy csak abban az esetben igényelnek minimális víz utánpótlást, ha a dugó nem zár teljesen hermetikusan. Ideális esetben a florarium készítője beültetés és lezárás után néhány nappal ellenőrzi, hogy mennyi pára csapódik le az üveg belső felületére. Ha ez jóval több, mint az üvegfelület 50%-a, akkor ki kell “szellőztetni” az edényt. Ilyenkor egy nem szöszölő ronggyal, vagy papírtörlővel el kell távolítani a felesleges vizet. Érdemes hosszabb csipeszt használni, és óvatosan dolgozni, nehogy megsérüljenek a növények. Az általunk értékesített zárt florariumok páratartalmát előzetesen beállítjuk, ha elegendő idő áll a rendelkezésünkre, ezzel a tulajdonosnak már nem kell foglalkoznia.
Nyitott florariumok esetében szükséges az alkalmankénti locsolás, hiszen a pára ki tud jutni az edényből. Ilyenkor a növények vízigénye a meghatározó.
A párolgás mértéke függ
- az edény nyílásának nagyságától,
- a beültetett növények számától és méretétől,
- a helység klímájától, fekvésétől.
A túlöntözés némi odafigyeléssel könnyen elkerülhető: ha az üvegedény alján lévő vízelvezető réteg nedves, esetleg víz csordogál a kavicsok között, akkor ne locsoljunk, hiszen akkor a felette lévő talajréteg is tartalmaz elegendő nedvességet. Ha az alsó réteg száraz és a föld is világosabb a megszokottnál, akkor szükséges a locsolás. Üvegedény lévén sokkal könnyebb dolgunk van, mint a cserepes virágok esetében. Kis odafigyeléssel ki lehet tapasztalni, hogy az adott körülmények között milyen gyakran kell pótolni a vizet.
Locsolási tanácsok
Hogyan kell öntözni a floráriumot?
Öntözéskor a mérték és az eszköz az igazán lényeges! A miniatűr méretek miatt miniatűr “locsolókannára” van szükség, amivel egyenesen a növénykék tövéhez kell eljuttatnunk a vizet. Erre legjobb eszköz a műanyag fecskendő, vagy ha az éppen nincs kéznél, óvatosan, evőkanállal is be lehet nyúlni. Fontos, hogy apró adagokban locsoljunk, mert a túl sok vizet utólag kiszedni már nem lehet.
Öntözéshez ne használjunk hideg csapvizet, mert azzal lesokkolhatjuk a növényeket. Az ideális a szobahőmérsékletű esővíz, de ha ezt nem tudjuk begyűjteni, akkor forraljunk fel 2 l csapvizet, hűtsük le, majd akár PET palackban tárolva ezzel locsoljunk. Ezt egyébként nem csak a florariumok növényei, hanem általában a szobanövények is meghálálják.
Tápoldatot eleinte nem szükséges a vízhez adni, hiszen nem célunk, hogy a növények gyorsan és hatalmasra nőjenek. A tápozással várhatunk jó néhány hónapot, és akkor is csak mértékkel. Hogy hány hónap és milyen tápoldat, az függ a növénytípustól.
Mit tegyek, ha véletlenül túlöntöztem a növényeimet?
Ha picit meglódult az öntözőkanna (bár ezt pont emiatt nem javasoljuk, sokkal jobb a fecskendő) akkor a víz idővel ki fog száradni. Bizonyos mennyiségű túlöntözést a kavicságy miatt tud tolerálni a florarium. Ha azonban túl magason áll a “talajvíz” és a föld eliszaposodik, akkor a növények megfulladnak, gyökereik rothadásnak indulhatnak. Ebben az esetben kérje szakember segítségét.
Mit tegyek, ha túlságosan kiszáradt a föld?
Egy átlagos cserepes növénnyel ellentétben egy nyitott florárium jóval több nedvességet képes megtartani.
A szárazságtűrő, vagy kifejezetten szárazságot kedvelő növények esetében nem nagy probléma a föld kiszáradása, hiszen természetes élőhelyükön sem hullik csapadék rendszeresen.
Normál nedvességet igénylő növények földje is kiszáradhat rövid időre, egyes vélemények szerint ez kifejezetten előnyös is a számukra. Ha ez nem látszik meg a növényen, akkor ez nem jelent gondot, de természetesen hosszú ideig ne vonjuk meg a vizet, mert a növények károsodhatnak, leveleik lehullhatnak.
Egy több napos távollét még bizonyára nem lesz végzetes, ha előtte megöntöztük a floráriumot, de ha arra érünk haza, hogy kornyadoznak a növények, ne késlekedjünk az öntözéssel.
Normális-e, ha párásodik a palackkert?
A teljesen zárt palackkertek, florariumok természetesen időnként bepárásodnak, hiszen a beültetett nedvességkedvelő növények a közel 100%-os páratartalomban érzik jól magukat. Az ne tévesszen meg senkit, hogy a web-áruházakban szinte csak makulátlanul páramentes floráriumokat láthatunk, hiszen ezek mutatnak szépen egy fotón, így látszanak jól a növények. Mi sem vagyunk kivételek, a mi képeinken sincs párás üveg. De mint ahogy egy autó a mindennapos használat során sem úgy néz már ki, mint amikor a szalonban állt, a florárium normális “működése” közben sem páramentes.
Arra azonban figyelni kell, hogy a páralecsapódás az üvegfelület 50%-át ne haladja meg. A hozzáértő ültetéskor a precíz folyadékbeállításnak minden esetben meg kell történnie, a florárium gazdájának ezzel már nem kell foglalkoznia.
Metszés
Kell-e metszeni, visszavágni a florariumban lévő növényeket?
Igen, kell. Bizonyos idő elteltével a növények kinövik a területüket. A növényeket ilyenkor vissza kell metszeni, fajtától függően eltérő módon.
Nagyon fontos, hogy a levágott növényi részeket el kell távolítani a florariumból, mivel azok rothadásnak indulhatnak, és különösen egy zárt üvegedényben ez lenne az utolsó dolog, amit el szeretnénk érni. Kellő hozzáértés és/vagy bátorság hiányában kérjünk segítségét kertésztől, vagy a florarium készítőjétől.
Szukkulens florárium
Hogyan gondozzam a pozsgás vagy szukkulens florariumot?
A pozsgások, szukkulensek alapvetően elég igénytelen növények.
Viszonylag lassan növekednek, jól tűrik a tűző napot, a forróságot csakúgy, mint a hideg hajnalokat. Nem igénylik a rendszeres öntözést sem, hiszen leveleikben, növénytestükben rengeteg vizet képesek tárolni az aszályos időkre. A virágföldre sem túlzottan finnyásak, általában silány, homokos talajon érzik jól magukat. Természetesen mindig van kivétel, de általánosságban ezek a tulajdonságok jellemzőek a legtöbb pozsgásra.
Ezek a növények az ilyen mostoha viszonyokhoz alkalmazkodtak, és talán furcsán hangzik, de nem jól tolerálják a túlzott kényeztetést. Az egész évben fűtött lakásban tartott szukkulensek nem érzik jól magukat télen, a fényszegény, de meleg környezetben. Ha ebben a rövid-nappalos időszakban még a kelleténél több vizet is kap a növény, akkor megnyúlik, eltorzul a formája, elveszíti eredeti szépségét.
Ideális esetben egy alig fűtött télikert, vagy zárt erkély alkalmas lehet az átteleltetésre, ahol a hőmérséklet nem esik fagypont alá, és napközben a lehető legtöbb napfény éri a növényt. Ha ez nem megoldható, akkor mesterséges fényforrással lehet pótolni a napfényt speciális növénynevelő lámpákkal, LED izzókkal, amelyek a megfelelő spektrumú és erősségű fényükkel a legjobban utánozzák a napfényt.
50 év gondozásmentesen
Az internetet már sokkal többször körbejárta a gigapalackjával fotózkodó idősebb úriember képe, mint ahányszor Rudolf és a többiek körberepítették a Mikulást a Föld körül…
A történet szerint a gigapalack szelleme 50 éve ki se jött… David 1960-ban ültette be a növényt némi komposzt és víz társaságában, majd lezárta. 1972-ben kinyitotta és egy kicsit meglocsolta, aztán újra lezárta. A komposztban lévő baktériumok lebontják a növény elhalt leveleit, így a rendszer önfenntartóan tud működni.
Ki ne szeretne egy ilyen csodaszámba menő kertecskét? Na ugye…
A helyzet azonban nem annyira egyszerű. A lezárt palackkert egy egyensúlyi rendszer, amelyben a víznek ugyanúgy kell cirkulálnia, mint a tápanyagoknak és a szén-dioxidnak. Ha a kiindulási ponton valamiből túl sok van, hamar borul a rendszer. Hovatovább a növénynek is bírnia kell a páradús környezetet, és a hőingadozás sem lehet túlságosan nagy. Ha ugyanis egy ilyen palackot a napon felejtünk, nagyon hamar érvényesül az üvegház hatás kicsiben, és növényünk megfő.