A 6 dolog a boldog orchideáról – vajon az orchidea florárium jó megoldás? bejegyzés először Mini Kert Florárium, DIY, Workshop-én jelent meg.

Az egzotikus növények hazai megjelenésével már megismerkedtünk egyre szélesedő körben a broméliákkal és az orchideákkal, az új “hódító” az angolul air plant -nek, vagyis levegő növénynek nevezett Tillandsia. Különlegessége, hogy kisebb méretéből is adódóan olyan, mintha egy növénynek kizárólag a zöld részét akaszthatnánk fel szinte bárhová, remekül tudja érezni magát.

Éppen “bárhova” való felakaszthatósága és föld nélküli élete hozza magával azt, hogy trendi lakásdekor növénnyé vált, sőt, azt is gondolhatnánk, hogy épp ezért gondozásmentes. Pedig nem az!

A Tillandsia – szakállbromélia, vagyis az air plant (“levegő növény”)

A Tillandsia, vagyis magyarul a szakállbromélia Közép- és Dél-Amerikában, Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részein őshonos növény. Előfordul erdőkben, hegységek területén és a sivatagban is. Becslések szerint több mint 500 faja létezik, amelyeket azonban azért is nehéz beazonosítani, mert attól függően, hogy milyen klímán élnek, nagyon különbözően nézhetnek ki.

Epifiton, vagyis más növényeken élő növények, leginkább a lombkoronában tenyésznek. Tápanyagaikat a levegőben és a gyökereiken, leveleiken lévő vízből, a fák korhadó kérgéből és a rajtuk megtapadó porból veszik fel. Mivel természetes élőhelyükön gyakori lehet az eső, így a vízhez jutás nem ütközik nehézségekbe. Ráadásként a párából, ködből is tudnak vízhez jutni.

Akad fajuk, amelyik sziklákon él. Ezeket a “gazdákat” támasztékul használják, nem azért, hogy belőlük jussanak tápanyaghoz.

Nem minden tillandsia faj él az örökös eső birodalmában. Akad közöttük, amely szárazabb területeken, tölgyerdőben vagy szárazságtűrő cserjéken él. A vízpára begyűjtésében őket az úgynevezett pikkelyszőrök segítik, amely leveleiket borítják. Jellemzően ezen fajták levele szürkésebb színű, illetve keményebb is.

A tillandsia kisebb-nagyobb telepeket képez, sarjakról szaporodik.

Évente egyszer virágzással is megörvendeztethetik szerencsés gazdáikat. Virágaik általában rózsaszíntől a liláig terjednek. Egyes fajok csak egyetlen egyszer virágzanak, életük végén.

A Tillandsia gondozása

A levegőnövény NEM gondozásmentes! Rendszeresen szüksége van megfelelő mennyiségű és minőségű vízre.

Fényigény, hőmérséklet

A legtöbb tillandsia fajta fényes, világos helyen szeret lenni. Némelyek a direkt napsütést is elviselik egy pár órára, de zömmel a szűrt fényt kedvelik. Ha a tillandsia nem kap elég fényt, levelei veszítenek zöld színükből, “elsápadnak”. Déli tájolású ablakba ajánlják.

Ha van kertünk, nyáron oda is kitehetjük a növényeket, árnyékolással. Ekkor azonban okvetlen gondoskodni kell a napi akár többszöri vizes permetezésről, locsolásról.

Fontos, hogy a növény körül valamennyire tudjon járni a levegő, de ne kerüljön huzatba vagy légkondícionáló mellé.

Locsolás: heti 1-3 áztatás

A heti egyszeri vizes bepermetezés nem nevezhető locsolásnak! – figyelmeztetnek a szakértő kertészek. A levegőnövény 20-45 percig tartó áztatást kíván. Ilyenkor egy tálba tegyük bele a növényt, amelyet nem klóros vízzel töltünk meg. A víz hőmérsékletére is ügyeljünk: se túl hideg, se forró ne legyen, mert az sokkolja a növényt. Ha van esővíz, az a legjobb locsolási célra, de ha csak csapvizünk van, azt előzetesen felforralva és szobahőmérsékletűre hűtve is már sokkal jobbat teszünk a növénnyel.

A növényt vegyük ki a vízből, és fejjel lefelé csöpögtessük le. Hagyhatjuk megszáradni is, a lényeg az, hogy levelei között ne álljon meg a víz, mert az rothadást okozhat.

Ha a növény éppen virágzik, a virágot ne merítsük vízbe!

A felpöndörödő, összeboruló, csőszerűvé váló  levelek azt mutatják, hogy a tillandsiánk nem kap elég vizet.

Tillandsia fajták

A tillandsiák világa roppant változatos! Van köztük trópusi esőerdőben élő, de szárazságtűrőbb fajta is. A változatosságot a nemesített hibridek száma is növeli.

Tillandsia marconae

A Tillandsia marconaea tömött zárt telepeket képes alkotni. Egyszerűen tartható, lassan terebélyesedő epifita növény. Fényes helyen szeret lenni, ahol különösebb igény nélkül gondtalanul megél. Öntözni és időnként tápoldatozni szükséges, évente egyszer virágzik. Felkötözhető, vagy felakasztható különféle tárgyakra, faágakra, egyéb szobanövények ágaira. Növényi dekorációként is kedvelt tillandsia.

Tillandsia ionantha – a “sky plant”

Nevét a “lila” és a “virág” szó görög megfelelőiből kapta.

A Tillandsia ionantha elterjedési területe Mexikótól egészen Nicaraguáig tart, ahol 450- 1700m-es magasságig fordul elő. Levelei sűrűn állók, puhák, zöldes- szürkés színűek, pikkelyszőrösek. Virágzáskor rendkívül dekoratív látványt nyújt: a virágzati fellevelek és gyakran az egész levélzet élénkvörös, illetve bíbor színűre színesedik. Maguk a virágok virágszár nélküliek, lila színűek. Könnyen szaporodó (sarjakat nevel), gyorsan növekedő faj. Idővel a megnevelt sarjak telepet alkotnak, melyben a növények gyakran szinte szabályos gömb alakba rendeződnek. Fénykedvelő faj.

Tillandsia aeranthos

Főként Brazíliában terjedt el, de megtalálható Uruguayban, Paraguayban és Argentínában is. Kezdők gyűjteményébe ajánlott, mivel tartása könnyű, szobában is jól tartható. Közepes méretű növény, de nagy gömb alakú telepekké tud fejlődni. A virágzata rózsaszín, a virágok lilák vagy sötétkékek, de van fehér virágú változata is. A biztos virágzásához, pár hétig tartó 5-10 Celsius fokos hideg-hatásra van szüksége.

Tillandsia albida

Mexikóban honos száraz területeken élő faj, általában sziklákon nő, de szárazságkedvelő cserjéken is megtelepszik. A levelek szürkés színe is azt jelzi, hogy jól bírja a szárazságot. Nagyon jól tud alkalmazkodni a környezetéhez, legyen az üvegház, télikert, növényvitrin vagy egy panellakás szobája. Növekedése viszonylag gyors, több sarjat is nevel egyszerre és hamar telepet képez. Közepes méretű növénynek mondható, virágzáskor hosszú egyenes virágszárat nevel, ami zöld színű, rajta a fellevelek pirosak a virágok pedig fehérek. Kezdő gyűjtőknek jó választás.

Tillandsia baileyi

Egy kisebb álhagymás faj, amelynek a természetes élőhelye Texas államban és Mexikóban van.  Epifita életmódot folytat, szárazabb területek ritkás tölgyerdeiben. A növény maga közepes méretűnek mondható, viszonylag gyorsan nagy teleppé tud fejlődni, ez a jó sarjképződésének köszönhető. Hamvaszöld levelű kellemes megjelenésű Tillandsia. Virágzáskor hosszú virágszárat növeszt, ami halványpiros színű a takarólevelekkel megegyezően. A virágok csőszerűek és lilák. Bátran ajánlom lakásba és kezdők gyűjteménybe, mivel könnyen tartható. Nyáron, ha van rá lehetőség, ki lehet tenni a szabadban, megfelelő árnyékolás mellett.   Télen elég neki a 15-18 Celsius fok, de akkor mérsékeljük az öntözését is.

Tillandsia bulbosa – hagymaforma

Elterjedési területei: Belize, Mexikótól és a Nyugat Indiai szigetektől Ecuador és Brazília területéig; ahol 0- 1350m-es magasságban fordul elő. Bizarr megjelenésű, álhagymás faj- levelei egy levegővel telített teret zárnak körbe, mely időszakosan vízzel telik meg, így a növény a természetben víz raktározására is képes, melyet a szárazabb időszakban használ fel. Méretét tekintve változatos előfordulás jellemzi: a növény 7- 35cm is lehet. Virágzatában a fellevelek rózsaszínűek, maguk a virágok pedig lilák. Félárnyékos helyen szeret igazán, vízigénye közepes.

Tillandsia harrisii – rozetta levelek, egyetlen virágzás

Közép-Amerika, Guetamala, azon belül pedig Zacapa megye a természetes élőhelye. A tenger szint felett 500 méteren sziklákon nő. Közepes méretű szürkés-zöld levelekkel rendelkező rozettás levélszerkezetű faj. A virágzata hosszan kinyúló, kardszerű és narancssárga vagy piros színű. A virágai lilák és csőszerűek. Fényigényes növény, de nyáron óvjuk a tűző naptól. Télen hetente egyszer kapjon vizet. A mértéktelen begyűjtése oda vezetett, hogy hazájában már veszélyeztetett és védelem alá szorul, ezért CITES listás Tillandsia faj. Kezdőknek is ajánlják.

Tillandsia andreana – spirális levelek

Spirálisan rendeződő levelei hamvaszöldek; merevek, de nem kemények. A virágzást megelőzően a felső levelek pirosas színűre színeződnek. Maguk a virágok dekoratívak, élénk piros színűek. Lassan növekedő faj- sarjakat nevel, melyek idővel látványos és rendkívül szép telepet alkotnak.

Tillandsia tectorum – Hógolyó

Természetes élőhelyén, Ecuadorban és Peruban az Andok szikláin 950-3400 méteres magasságban, igen zord körülmények között él. Napközben perzselő hőség van, éjjel meg lehűlhet a levegő nulla fok alá is. A csapadék kevés, hosszabb pikkelyszőrökre volt szüksége, – ennek köszönheti a fehér színét (és becenevét: hógolyó – a szerk.) – hogy a levegő nedvességtartalmát jobban ki tudja vonni, plusz ez védi meg a perzselő nap sugaraitól is. A virágzata egyöntetűen rózsaszínű a virágok pedig fehéres-lilák. Nyáron tartsuk a kertben napos helyen és minden másnap meg is öntözhetjük. Télire megfelel számára, egy 5-10 fokos világos helyiség, itt öntözés nélkül is tartható, mivel jól viseli a hideget és a szárazságot. De lakásban is gond nélkül áttelel. Télen keveset öntözzük és világos, napos helyet válasszunk neki.

Gyakori problémák

Szakértők szerint a tillandsia legtöbb problémája abból adódik, hogy a víz megáll a növényen, ami rothadást indít el. Ha növény központi részén a levelek barnák, lilásak vagy feketék, tapintásra puha és a leveleit elkezdi potyogtatni vagy könnyű őket kihúzni, akkor rothadásra gyanakodhatunk.

A nem megfelelő szellőzés is okozhat problémákat – így például ha zárt üvegtartályba teszik. Épp ezért gondoskodni kell róla, hogy a növény belső leveleinek tövénél ne álljon meg a víz.

Cikkünk nem jöhetett volna létre a Marczika Kft. segítsége nélkül.

A Tillandsia – a levegő növény – air plant bejegyzés először Mini Kert Florárium, DIY, Workshop-én jelent meg.

“Ó, én bármilyen szobanövényt ki tudok pusztítani!”

vagy:

“Nálam minden növény elpusztul.”

Strapabíró szobanövény és zöld = minikert üvegben

Bizony, bizony, létezik olyan, hogy GONDOZÁSMENTES szobanövény, sőt, szobanövény-kompozíció!

Ez pedig a lezárt üvegbe ültetett minikert!

A “lezárt üveg” lehet tökéletesen zárt – ez a dugóval vagy csavaros tetővel lezárt palack vagy üvegtartály, üveg fűszertartó -, de lehet üvegtetővel lefedett üveggömb is. Alapvetően mindkettőből távozik el vízpára, de olyan minimális mértékben, hogy elég akár pár hónap alatt egy-egy evőkanálnyi víz a növények számára.

Mit tegyél, ha egy növénygyilkos barátodnak, ismerősödnek szeretnél ilyet ajándékozni?

• Először is, puhatold ki, hova tudná tenni ezt a minikertet! A floráriumok számára fény mindenképpen szükséges, de tűző napra nem kerülhet, mert a minikert villámgyorsan mini üvegházzá válik és megfőnek benne a növények. A cél meg nem az, hogy a növénygyilkos növénygyilkos maradjon…
• Vedd fel velünk a kapcsolatot, és kérdezd meg, a florárium webshopunkban kinézett palackok vagy zárt üveggömbök közül melyiket ültettük be már minimum 2 hete. Ha ugyanis egy olyan darabot kérsz, amit most ültetünk be, akkor lehetséges, hogy az optimális vízkörforgás beállításához a floráriumot odafigyelve kell szellőztetni – ezt pedig a növénygyilkos nem tudja megtenni.
• Ha ragaszkodsz egy konkrét üveghez, beültetéshez, design-hoz, akkor adj nekünk 2 hetet rá, hogy beállítsuk az álomdarabot!
• Add meg elérhetőségünket a barátodnak, hogy ha bármilyen furcsaságot tapasztal, gyorsan tudjon nekünk fotót küldeni, és mi tudjunk segíteni, ha gond lenne. Nem szokott gond lenni, de ha mégis.

Hidd el, a palackkert jó megoldás!

Léteznek-e elpusztíthatatlan szobanövények?

Természetesen nem, de vannak, amelyek kifejezetten strapabírók, amelyeket nehéz elpusztítani.

Mik a jellemzőik ezeknek a strapabíró növényeknek?

• Nem érzékenyek a talaj víztartalmára. Természetesen minden növény igényel vizet, de azok, amelyek leveleikben vagy gyökereikben tudják tárolni a nedvességet, azok kibírják, ha elfelejtik őket meglocsolni. A húsos levelű szobanövényekről joggal feltételezhetjük, hogy ilyenek. A gyökérzetről nem tudjuk ezt ránézésre megállapítani, ilyenkor csak az a megoldás, ha utánaolvasunk.
• Nem igényelnek túl sok fényt, illetve akár szegényesebb fényviszonyok között sem nyúlnak meg. Ezek jellemzően a talajtakaró növények, amelyek természetes élőhelyükön a nagy fák árnyékában élnek.
• Nem érzékenyek a levegő páratartalmára, bírják a fűtést, nem igényelnek párásítást.
• Kevésbé érzékenyek a talaj minőségére. A növénygyilkosok azt sem szokták észrevenni, ha a növény már elhasználta a földjét, vagyis tápanyagban szegény talajban él.
• Nem zavarja őket a kemény víz. A kemény víz nálunk szinte mindenhol probléma, és bizony vannak olyan növények, amik ezt kifejezetten rosszul tolerálják, csak esővízzel vagy lágyvízzel lehet hatékonyan életben tartani őket.

Hát… lássuk be, hogy ilyen paraméterek alapján keresgélve nem pont olyan szobanövényünk lesz, amelyet elképzeltünk…

Melyek azok a fajták, amikkel érdemes próbálkozni, ha nem floráriumban gondolkodunk, hanem cserépben szeretnénk nevelgetni őket?

• futóka
• anyósnyelv
• aszparágusz
• yucca
• sárkányfa
• karácsonyi kaktusz
• zamio
• filodendron

Szárazságtűrő szobanövények – őket a túlöntözés pusztítja ki!

A szárazságtűrők alatt elsősorban a kaktuszokat és pozsgásokat szoktuk érteni. Idegen nevük: szukkulensek.

Ők természetes élőhelyeiken ahhoz az időjáráshoz alkalmazkodtak, ahol sokszor nagy a hőingadozás, nappal tűző napsütésben, éjjel hidegben, és csak időnként érkező csapadékkal kell boldogulniuk. Leveleik ezért dundik, hogy minél több vizet tudjanak magukban eltárolni a száraz időkre.

Mit lát a gondos növénygyilkos?

Hűha, valóságos sivataggá vált a talaj a cserépben!

Nosza, meglódítja, ad neki vizet bőségesen, és ha nincs szerencséje a kis növénynek, akkor a vízelvezetés is messze áll a tökéletestől. Vagyis ha még a cserepén van is lyuk, a kaspó – ami kétségtelenül biztosan nagyon design-os… – valószínűleg nem átlátszó, így aztán fel se tűnik, hogy a cserép és ezáltal a növény is vízben tocsog.

Az öntözővízben álló növénynél pedig elindul a gyökérrothadás, és mivel ezeknek a fajtáknak a gyökerének szüksége van oxigénre is, a gyökér gyakorlatilag belefullad a pangó vízbe.

Szukkulens florárium – miért jobb, mint a kaspó?

A szukkulens florárium esetében kiemelten figyelünk a vízelvezetésre. Kavicsréteg, majd jó vízelevezetésű homokréteg gondoskodik róla, hogy a gyökér ne álljon vízben, de locsoláskor legalábbis láthatóvá váljon, amikor a víz már leszivárog az alsóbb rétegekbe.

Sok szárazságtűrő levelének állapotával jelez: ha a levelek elveszítik dundiságukat, akkor kell locsolni, de akkor is csak kevés vízzel.

Vagyis összességében: ha a növénygyilkos ráérez az “óvatos locsolás” mikéntjére, és a locsolási időközt nagyjából 2 hétre lövi be, túl nagyot nem tévedhet.

Döntöttél? Florárium? Jó döntés!

És hogyan tovább?

Online floráriumdoktor – küldj képet, segítünk!

Minden növénygyilkos elindul valahogyan… Ha már feltűnik neki, hogy valami nem stimmel, nem ugyanolyan a floráriuma, mint amikor megkapta, az az első lépés a fejlődésben.

Weboldalunkon nagyon részletes növénygondozási, floráriumgondozási útmutatót adunk. Ha azzal kapcsolatban bármilyen plusz kérdés merül fel – például nem tudod, jó-e a helye, nem kell-e szellőztetni stb. -, csak küldj róla fotót, és segítünk!

A Elpusztíthatatlan, strapabíró szobanövények? Minikert üvegben! bejegyzés először Mini Kert Florárium, DIY, Workshop-én jelent meg.

A fenti kijelentés evidenciának tűnhet, mégsem az! Lehet vásárolni is olyan floráriumot – nem a MiniKertnél… -, amelyben egyetlen összeültetésben van egy nedvességet és párát kedvelő növény és egy pozsgás… A készítő fel is hívja rá a figyelmet, hogy az egyiket sűrűn kell locsolni, a másikat ritkán. A “hogyan szeparáltuk el a két növény gyökérzetét és földjét” kérdésre nem térnek ki… Mi fog itt történni? Vagy kiszárad a párakedvelő, vagy berohad a pozsgás.

Floráriumi növénytípusok

A floráriumokba való növényeket alapvetően 3 csoportba sorolhatjuk:

• magas páratartalmat és folyamatos nedvességet igénylő növények – őket ültetjük jellemzően zárt floráriumba, amelyet lévén önfenntartó rendszer, nem kell locsolni
• nedvességet és páratartalmat kisebb mennyiségben igénylő növények – ők a nyitott floráriumok növényei, amelyeket hetente 2-szer, 3-szor is kell locsolni
• szárazságtűrő pozsgások, kaktuszok – nyitott floráriumba passzoló növények, amelyeket ritkán kell locsolni

“Átjárás” az első két csoport között lehet.

Helyzetünket még tovább árnyalja, hogy a növények fényigényével is számolnunk kell.

Tökéletes florárium növény: trópusi, törpe vagy talajtakaró

A florárium egész évben a lakásban van, így tehát hasonló a klasszikus szobanövényekhez. A lakás hőmérséklete egész évben szinte állandó (tekintsünk most el a nyári hőségriadóktól), ezáltal a trópusi klímának felel meg a környezet. Sajnos a fűtés miatt előfordulhat, hogy a hőmérséklet ugyan trópusi, de a páratartalom nem, ezáltal tehát sokszor gondoskodni kell a növények környezetének párásításáról. A zárt florárium ezt megteszi önmagától, a nyitott florárium pedig formájából adódóan jobban megtartja a párát, mint a cserépben tartott növény.

A floráriumi növény is nő! A növény pedig igyekszik akkorára nőni, amit számára a genetikája diktál. A nagyobb méretűre növekvő növények valamennyire a tápanyag mennyiségével tarthatók kordában, de tudomásul kell venni, hogy egyesek kinőhetik a floráriumot.

Nyilvánvalóan előfordul, hogy használunk nagyobb méretűre növő növényt is, hiszen a kompozíció megkívánhatja. A kompozíció megmaradhat akár hónapokig is, és nem növi ki az üveget.

Ideális floráriumi növénynek a

• törpe növésű fajták, illetve a
• talajtakaró növények tekinthetők.

Miért nem jó a kerti növény floráriumba?

A kerti növények nem valók floráriumba, különösen ha hosszú távra tervezzük a floráriumot. Mi ennek az oka?

A mi éghajlatunkon a növények 4 évszakos növények. A téli időszak a növény számára a pihenés időszaka. Ha egy növényt beviszünk a meleg szobába, azt fogja gondolni, hogy örökké nyár van, így hamarosan kimerülhet és elpusztul.

Gyakran használt floráriumi növények

A MiniKert weboldalon mi összegyűjtöttük azokat a növényeket, amelyeket már használtunk a különböző beültetésekben: Floráriumi növények. Nem mindegyik ideális, akadnak köztük igazi sztárok és nagyon nehezen beszerezhető különlegességek is. Természetesen a teljesség igénye nélkül emeljünk ki néhányat, amelyek hálás alanyok egy-egy floráriumi beültetéshez:

• fittónia avagy hálóslevél
• fátyol aszparágusz
• mini szobapáfrány
• szobaborostyán
• pilea depressa

Fogalmazzunk úgy, hogy ezek azok a növények, amikkel nem lőhetünk nagyon mellé.

Mininövények, floráriumi növények beszerzése

Ha florárium készítésére adjuk a fejünket, és hosszas kutatást végzünk, mely növények ajánlhatók, netalán még angol nyelvterületen is utánaolvasunk, miket ajánlanak, pillanatokon belül rájöhetük, hogy bizony közel sem egyszerű ezek beszerzése.

A nagy kertészeti áruházakban relatíve kicsi a választék a mininövényekből, és ha nem ismerjük az összes szobanövényt, jól tesszük, ha növényfelismerő applikációval az okostelefonunkban megyünk vásárolni, mert a címkékről nem sok mindent fogunk megtudni… Így előfordulhat, hogy valamilyen monstrum növény ifjonc változatát vesszük meg miniként, és pillanatokon belül kinövi az üveget.

A fenti listánkban azokat a növényeket szerepeltettük, amelyek esetében talán egy picivel több esélyünk van a beszerzésre… Az is előfordulhat, hogy egy-egy normál cserépnyi növényt kell megvenni ahhoz, hogy néhány apró hajtását beültethessük.

Sok esetben előfordul, hogy egy-egy miniatűr növény csak szezonálisan érhető el. Például bejött az országba néhány kamionnyi kávécserje bögrébe ültetve, és ha az a készlet kifogy a kereskedőktől, se égen, se földön nem lehet már mini kávécserjét találni.

Ha te magad szeretnél floráriumot készíteni és növénybeszerzési problémákba ütköztél, keress meg minket, hátha van mozdítható, eladható készletünk bizonyos fajtákból!

A Florárium növények – mi kerülhet a floráriumba? bejegyzés először Mini Kert Florárium, DIY, Workshop-én jelent meg.

A fittónia örökzöld évelő, lágyszárú trópusi növény. A levél erezete lehet ezüstös fehér, piros, rózsaszín, fehér és világoszöld is, míg a levél többi része jellemzően sötétzöld.
Alacsony termetű növény, amely tökéletes eleme a floráriumoknak, növény terráriumoknak, palackkerteknek. Magassága 6 és 12 cm között lehet, míg kiterjedése akár a 45 cm-t is elérheti. Ritkán hoz virágot, ha szobanövényként neveljük. Virága jelentéktelen pirosas vagy sárgásfehér, amely egy felnyúló lándzsaszerű száron, mintegy kalászon ül.

A fittónia temperamentumos, bizonyos szempontból nehezen nevelhető szobanövény. Nagyon magas páratartalmat igényel, amelyet folyamatosan fenn kell tartani a számára, ugyanakkor nem tolerálja a pangó vizet. Érzékeny a direkt, erős napsütésre, levelei könnyen megégnek.

A fittónia története

A hálóslevél Dél-Amerikából, elsősorban Peruból származó növény, de megtalálható Ecuador, Bolívia és Brazília területén is. Az Amazonas vidékén élő törzsek levelét, teáját fájdalomcsillapítóként használták fejfájásra és fogfájásra.

A 19. század közepén hozták át Belgiumba illetve Angliába két faját.

A fittónia nevet a növény egy ír botanikus hölgyről, Sarah Mary Fitton-ról kapta, aki a 1817-ben írta meg testvérével közösen a Beszélgetések a botanikáról című könyvet, amelyben egy anya és fia folytat beszélgetést a botanikáról és a Lynné-féle rendszerezés fő elveiről.

A hálóslevél több latin névvel is büszkélkedhetett már eddigi “karrierje” során. Latin neve: Fittonia albivenis. Korábbi tudományos neve: Fittonia verschaffeltii.

Hálóslevél vagy pettyeslevél?

A hálóslevél elképesztően sok változattal rendelkezik, olyannyira, hogy könnyű összetéveszteni a pettyeslevéllel, vagy szeplősarccal is. A különbség leginkább abban érhető tetten, amilyen mintázatban a két növény levelei színesek. A hálóslevélnél ez legfőképp a levél ereinél látható, míg a szeplősarc elszórtabban színes.

A következő fotón az előtérben szeplősarc, a hátsóbb sorokban fittónia látható:

Fittónia változatok

Miután a fittónia rendkívül látványos levéldísznövény, számos nemesített színváltozatot neveltek a kertészetek az elmúlt évtizedekben.

A színváltozatokban a levél széle, az erek és a levél többi része, a “mozaik” ölt magára különböző színeket. Változó lehet a levelek formája, mérete is, sőt, olyan is lehet, hogy a levelek mintázata az alsóbb levelek esetében más. A levélszélek lehetnek akár fodrosak is.

Néhány fittónia változat, amelyekkel dolgozunk (attól függően, hogy épp mi hozzáférhető):

Fittonia Red Star

Intenzíven sötétrózsaszín változat, helyenként szinte egybefüggően.

Fittonia Josan

A levelek szinte teljes egészében korallpirosak, az erek nem rajzolódnak ki annyira erősen, mint a többi változatnál.

Fittonia Skeleton

Szinte UV zöld alapszínen jelennek meg a sötétrózsaszín levélerek.

Fittonia Angel Snow

Középzöld levél, világosabb erekkel.

Fittonia Red Vein

Sötétzöld, kerek levelű változat, amelyben leginkább csak a fő ér látszik sötétrózsaszínben. Rendkívül elegáns változat.

Fittonia Jolly Lemon

Teljesen világoszöld, élénkzöld változat, a tavaszi fű színeiben.

Hálóslevél gondozása

A hálóslevél nem különösebben érzékeny szobanövény, de akad néhány dolog, amire figyelni kell. Tartsuk szem előtt, hogy trópusi, esőerdei növény, vagyis a párát/nedvességet és a meleget alapvetően igényli.

Megfelelő hely

Legyen számára elég fény, de nem direkt napsütés! Alapszabály, hogy a hálóslevél színes változatai több fényt igényelnek, mint a zöld változatok. De mennyi az annyi? A hálóslevél viszonylag gyorsan nő, így figyelnünk kell, mennyire fordul a növény vagy mennyire nyúlik meg. A megnyúlás a fény hiányát jelzi. (Ezzel a téli időszakban alapvetően nem sokat tudunk tenni.)

A huzatot nem kedveli, vagyis se légkondícionáló, se fűtés feláramlásába ne tegyük!

Locsolás

Kedveli, ha a földje nedves, de nagyon óvatosnak kell lenni, nehogy túlöntözzük. Célszerű inkább hagyni egy kicsit lekókadni, és akkor meglocsolni, hogy kitapasztaljuk, mi az igénye. Ezt persze óvatosan tegyük, mert ha túlfutunk, könnyen kiszáradhat. Természetes élőhelyén gyakoriak az esők, a növény nem tárolja a vizet leveleiben.

Metszés

A hálóslevél bokrosodik, ha visszametsszük. A cserépben tartott növényt tehát forgassuk, figyeljük, és a tőhöz viszonylag közel vágjuk le a hajtásokat, ha formás növényt szeretnénk. A levágott hajtásokat földbe tehetjük és legyökereztethetjük.

Hálóslevél floráriumban

A floráriumban, amiben alapvetően nincsenek virágzó növények, a fittónia adja a színt. Ráadásul alapvetően alacsony növekedésű, bokrosodó növény, tehát ideális alany a floráriumi beültetéshez. Azonban azt mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy nagyon nem mindegy, milyen növényekkel ültetik össze! A nagyobb, gyorsan növő növények hamar túlnőhetik, vagyis figyelnünk kell rá. Locsolás szempontjából pedig nagyon nem jó ötlet olyan növényekkel egybeültetni, amelyek nem igénylik a folyamatos nedvességet – például a pozsgásokkal sincs egy hullámhosszon…

Hálóslevél palackkertben

A hálóslevél kiválóan nevelhető palackkertben, zárt floráriumban is. Mivel a páratartalom számára fontos tényező, ezt pedig a zárt florárium tudja biztosítani, de ebben az esetben semmiképp sem kerülhet direkt napsütésbe, hiszen a zárt florárium nagyon hamar felmelegszik és a növény megfő.

A Fittonia vagy hálóslevél – a floráriumok sztárja bejegyzés először Mini Kert Florárium, DIY, Workshop-én jelent meg.

A szárazságtűrő növények vagy szukkulensek a világnak leginkább olyan tájairól származnak, ahol sivatagos, félsivatagos környezetben élnek, de minden éghajlaton vannak szárazságtűrő fajok. A körülmények rákényszerítik őket arra, hogy kiválóan hasznosítsák a vizet, kibírják az esetenként nagyobb hőingadozásokat és adott esetben védekezzenek a tűző napsugarak ellen.

Vannak olyan szárazságtűrő növények, amelyek hazai viszonyok között is télen-nyáron kint tarthatók – ilyenek például a kövirózsák.

Más fajokat csak szobanövényként tarthatunk.

Miért szépek a szukkulensek?

A szárazságtűrők, vagyis a szukkulensek alapvetően nagyon cuki növények. Dundi pozsgás leveleik és apró méreteik komoly rajongótábort tudnak toborozni a számukra, de meglepő módon még a szúrós kaktuszok is rendkívül vonzó “kiskedvencek” a kaktuszgyűjtők számára. A gömbölyded formákat kedveljük, és a legtöbb szukkulens ilyesmi. Természetesen vannak tüskés-szúrós fajták is, de még az ő tüskéik is sokszor dundi leveleken ülnek.

A szukkulensek csodás színekben pompázhatnak, és ezt nem is virágaikkal, hanem leveleikkel teszik. Az Instagramon ezrével találunk csodálatos színes szukkulens beültetéseket. Akár a szivárvány színeit is összerakhatjuk különböző pozsgásokból. A színes növényi levél eleve figyelemfelkeltő, de ha mindez még egy pozsgás is, az már végképp különlegesnek számít!

A pozsgások leveleinek elhelyezkedése igen különleges: a legtöbb az úgynevezett “isteni arányt” követi, vagyis az aranymetszés szabályát. Éppen ezért az egészségesen növekvő pozsgások látványra is roppant harmóniát sugároznak.

A szukkulensek óriási tábora tehát minden bizonnyal megtalálja a maga keresletét, és viszont. Ha jól körülnézünk, biztosan beleszeretünk valamelyik apró példányba.

Mit szeretnek a szárazságtűrők? Hogyan tartsuk őket?

A szukkulensek alapvetően “megbocsátó” növények. Készséggel megbocsátják, ha időnként elfelejtjük meglocsolni őket, és az elhelyezésük sem annyira támaszt kritikus igényeket gazdájuk felé, mint a huzatra vagy a sötétségre érzékeny más növények, esetleg a páradús környezetet kedvelők, akik bizony igen hamar tanújelét adják annak, hogy számukra száraz a levegő.

A szukkulensek számára a leveleiken megülő víz okozhat problémát – penészedést indíthat be -, illetve nem igazán szeretik, ha leveleiket fogdossuk. Némelyek erre dundi leveleik ledobásával válaszolnak (például a jelly bean-nek is nevezett varjúháj), míg mások elpusztulhatnak, ha kezünk zsírossága miatt tönkretesszük a leveleiket borító finom, porszerű réteget, az úgynevezett “farinát”.

A szukkulensek fényigénye

A szárazságtűrő növények fényigénye nagyon változó lehet. Egyes fajok a tűző napot is elviselik, míg másokat a tűző nap megvisel.

Van azonban néhány paraméter, ami alapján tudhatjuk, hogy mennyi fényt igényel kiskedvencünk, és amennyit adunk neki, az elég-e neki.

a színes pozsgások több fényt igényelnek

Minél több fényt kap egy pozsgás, ha olyan a fajtája, annál színesebb lesz. Azok a fajták, amelyeknek pl. csak leveleik széle színes, ezt a színt is akkor kapják meg, ha több fényhez jutnak. Fontos, hogy mielőtt ezt a több fényt közvetlen napsütéssel akarjuk számukra biztosítani, gondoljuk át, naponta hány órán keresztül kapják ezt a közvetlen napsütést, nehogy az adott fajtának ez túl sok legyen. Általában igaz az, hogy a sokáig “kíméletesebb” viszonyok közt tartott növény megég, ha közvetlenül kikerül a napra.

Bár a melegebb hőmérsékletet általában kedvelik, ha pozsgásunk üveggömbben van a közvetlen napon, az túlmelegedhet, amit pedig már annyira nem kedvel. Érdemes ilyenkor kezünket betenni az üveggömbbe, és megvizsgálni, vajon mennyire melegszik fel a levegő odabent.

Az ablak közelébe helyezve általában biztosra mehetünk, ha világos a lakás. Így az úgynevezett közvetlen fény éri a növényt, amit kedvel, de nem károsítja.

ha megnyúlik a pozsgás, több fényt kíván

Ha pozsgásunk megnyúlik, elveszítve alapvetően duci testalkatát, gyanakodhatunk, hogy túl kevés fényt kap.

Azoknál a fajoknál, amelyek egyébként elviselik a tűző napot is, a téli fényszegény viszonyok előállíthatják ezt az állapotot. Ha nagyon vállalkozókedvűek vagyunk, növényeink számára speciális LED lámpával helyettesíthetjük téli időszakban a napot. Ez igaz a szukkulensekre is.

Milyen talajt kedvelnek a szukkulensek?

A talaj esetében a szárazságtűrők a jó vízelvezetésre szavaznak, hogy gyökereik ne álljanak a pangó vízben. Jó vízelvezetésnek számít a homokos, laza talaj; a kókuszrostot tartalmazó talaj; a perlittel lazított talaj.

A szárazságtűrők locsolása

A szárazságtűrők roppant megbocsátó növények. Ha elfelejtkezünk róla, hogy meglocsoljuk őket, azt elnézik nekünk. A túl aktív törődést, vagyis a túl gyakori locsolást azonban biztos nem! Lehetséges, hogy úgy látszik, csontszáraz a földje vagy táptalaja, és rengeteg vizet kíván, ez nem biztos hogy igaz! Ha ilyenkor buzgón nekiállunk locsolni, és esetleg még a szukkulens cserepe egy átlátszatlan kaspóban is van, könnyen előfordulhat, hogy gyökere pangó vízben fog állni, és a “megmentés” inkább kipusztítást fog eredményezni.

Jelenti-e ez azt, hogy hétszámra nem is kell locsolni?

Alapvető szabály, hogy a pozsgás is szereti a vizet, még akkor is, ha sokáig kibírja nélküle… A víz, sőt, talán a harmat is csodákat tud tenni a szukikkal…

beáztatás – alulról locsolás

A csontszáraz, jó vízelvezetésű talajt meglocsolva pillanatok alatt azt vesszük észre, hogy a víz átfutott a cserépen, és szegény szukkulensünk simán szomjas maradt. Éppen ezért jobb ötletnek tűnik cseréppel együtt betenni egy vödör vagy tál vízbe, ahonnan a talaj és a növény is 1-2 óra alatt kellő mennyiségű nedvességet szipákolhat magába ahhoz, hogy a következő 2-3 hét gondozásmentes napjait kibírja. (Hidd el, ő ilyenkor jól fogja érezni magát, fejlődése ugrásszerűen megindul.)

talaj permetezés

Különösen apró szukkulensek esetében válik be a talaj permetezése. Óvatosan tegyük, nehogy a gondos permetezés rothadást indítson be!

locsolás a növény igénye szerint

A szukkulensek dundi leveleikben tárolják a nedvességet. Logikusnak tűnik tehát akkor locsolni, ha a levelek feszessége eltűnik, ha a levelek “bőre” megráncosodik, a növény levelei “lógnak”. Alapvetően nem mondhatjuk, hogy 2, 3 vagy 4 hetente kell locsolni a szárazságtűrőt, hiszen nagyon sok függ az adott lakás levegőjétől vagy akár az időjárástól is. A kinti esős idő a lakások levegőjét is sokkal párásabbá teszik, míg a nagy meleg értelemszerűen gyorsabb kiszáradást eredményez.

Mennyi vízzel locsoljunk?

A floráriumba ültetett szukkulens növénytársítás nagyon egyértelmű jelzéssel szolgál a számunkra, hogy pontosan mennyi vízzel is kell locsolni.
A floráriumok vagy szukkulens terráriumok aljában kavicsréteg van, amelyben az üvegen át pontosan látható, hogy mennyi vizet kapott a florárium. A homokréteg átnedvesedése is pontosan látható. Jó, ha a homokréteg félig vagy háromnegyed részben átnedvesedik, de fontos, hogy a kavicsréteg legalsó rétegeinél tovább semmiképp se álljon a víz!

A következő fotón még azt is láthatjuk, milyen szövevényes gyökereket eresztenek pozsgásaink, hogy minél hatékonyabban fel tudják szívni a ritkán érkező nedvességet:

Szukkulensek teleltetése

A teleltetés azoknál a szárazságtűrőknél merül fel, amelyek származási helyükön is több évszakot élnek meg – egy melegebb nyarat és egy hűvősebb telet. Hogy a kettő között mekkora a hőmérséklet ingadozás illetve mennyiben csökkennek a fényviszonyok, az határozza meg az adott növény igényeit, amikor szobanövényként tartjuk. A téli időszakot megélő növények egy passzívabb, hűvösebb, kevesebb fejlődéssel járó időszakot igényelnek.

Ha szukkulens növénykét vásárolunk esetleg külföldi kezelési címkével, azon láthatunk zóna megjelölést is, ami azt mutatja meg, mely időjárási zónában nevelhető a növény szabadtéren.

Magyarország időjárási zónája 6 (Nyugat-Magyarország) és 7 (Kelet-Magyarország). A szárazságtűrők teleltetése a szabadban a 8-9-es zónában is lehetséges, de nálunk a 6-os, 7-es zónában sajnos nem. Vagyis hűvösebb helység, hűvös ablakpárkány vagy télikert szükséges egynémelyik példány sikeres átteleltetéséhez.

A téli, nyugalmi időszakban fontos, hogy a locsolást még óvatosabban, vagyis még ritkábban végezzük.

Szukkulens cserép, tál, beültetés…  mibe ültessük?

Elvezetés!

A roppant kreatív tálak, cserepek, tárgyak nagyon mutatós szukkulens beültetéseket eredményeznek. A kérdés mindig az, hogy mennyire sikerül megoldani a megfelelő vízelvezetést… Amennyiben ez megoldható, tehát biztosak lehetünk benne, hogy a tál vagy bármilyen tárgy alján kifolyik a felesleges víz, akkor is érdemes a tál aljába kavicsréteget szórni.

A megfelelő szukkulens kiválasztása

Hogyan válasszunk pozsgást?

Neked mi tetszik?

Az első szempont természetesen az, hogy melyik szukkulens tetszik meg. Sajnos a szárazságtűrők választéka egy-egy dísznövény szaküzletben nem olyan óriási, hogy egy előre kiválasztott fajtára “rámehessünk”… Sokkal inkább kell szukkulenst választanunk aszerint, hogy éppen mi van a boltban.

A menekülés vékony ösvénye, ha szukkulens floráriumot rendelsz tőlünk. Ilyenkor ugyanis az éppen rendelkezésre álló növényeink közül választhatsz, sőt, olyan igazán miniatűr példányokat is megszerezhetsz, amik éppen csak hogy kikerültek a pozsgás-bölcsődénkből… Ez aztán az igazi kuriózum! Bölcsődés korától kezdve nevelni egy pozsgást!

Kérj információt tőlünk, hogy melyik szukkulensből van éppen apróságunk!

Hova tudod tenni?

Lakásod világossága vagy sötétsége dönti el, hogy melyik szuki nevelgetéséhez fűzhetsz szép reményeket.

Ha saját, egyedi beültetést kérsz, átbeszéljük, hogy melyiket ajánljuk.

Van-e lehetőséged teleltetésre?

Ha van télikerted vagy egy télen kevésbé fűtött szobád, a szobai melegre egyébként télen nem jól reagáló szukkulenseket is választhatod. Mindenképpen van némi rizikód a teleltetésben, de ha rajta tartod a szemed növénykedvenceden, meg tudod találni számára a megfelelő helyet a lakásban az átteleltetésre is.

A Szárazságtűrő növények nevelése – kezdő lépések bejegyzés először Mini Kert Florárium, DIY, Workshop-én jelent meg.

A közösségi médiáról tudnivaló, hogy divatok jönnek-mennek, gyorsan virágzó majd elhervadó ötletek követik egymást. A beltéri kertészkedés, a szobanövények gondozása azonban stílszerűen örökzöld téma, ugyanis a cserepes növények (sőt, beszéljünk haza! a floráriumok) felüdítik lelkünket, javítják egészségünket, igazi lelki wellness-ben részesítenek minket.

Mit mondanak a kutatások, milyen előnyei vannak, ha növényekkel osztjuk meg lakásunkat vagy irodánkat?

A beltéri növények 7 előnye

Tudvalevő, hogy a szobanövények és a szépen gondozott kertek tulajdonosai szívesen osztják meg életterüket ezekkel az élőlényekkel. Vannak-e egyéb érveink is, mint hogy a zöld növény, a zöldfelület önmagában szép és esztétikus. Mit mond erről a tudomány, mit mondanak a növényekkel kapcsolatos kutatások?

1. A szobanövények segíthetnek a stressz csökkentésében

Egy, a Journal of Physiological Anthropology című folyóiratban megjelent tanulmány eredményei szerint az otthoni vagy irodai növények környezetében az ember otthonosabban, nyugodtabban és természetesebben érzi magát. Röviden: stresszmentesen.

A vizsgálat során a résztvevők két különböző feladatot kaptak: egy szobanövény átültetését vagy egy rövid számítógépes feladat elvégzését. Minden feladat után a kutatók megmérték a stresszhez kapcsolódó biológiai tényezőket, beleértve a pulzusszámot és a vérnyomást.

Megállapították, hogy a beltéri kertészkedési feladat csökkentette a résztvevők stresszreakcióját. A számítógépes feladat viszont a pulzus és a vérnyomás megugrását okozta, annak ellenére, hogy a vizsgálat résztvevői fiatal férfiak voltak, akik számára a számítógépes munka nem volt idegen.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a növényekkel végzett munka csökkentheti mind a fiziológiai, mind a pszichológiai stresszt.

2. A növények javíthatják az összpontosítást

A növények segítenek a tanulásban is! Sajnáljuk, a műanyag növények és élethű növény imitációk ebben nem segítenek…

Egy 23 résztvevőt magában foglaló kisebb tanulmányban a kutatók egy-egy osztályterembe ültették a hallgatókat, ahol a következő környezetet hozták létre: műnövény, valódi növény, növény fényképe vagy egyáltalán nincs növény.

A résztvevők agyi vizsgálata azt mutatta, hogy azok a hallgatók, akik valódi, élő növényekkel tanultak az osztályteremben, hatékonyabban figyeltek és jobban tudtak koncentrálni, mint a többi csoport diákjai.

3. A növényekkel végzett munka terápiás lehet

A mentális betegség tüneteit tapasztaló emberek számára a beltéri kertészkedés terápiás hatással járhat, vagyis segíti a gyógyulást.

Depresszióban, szorongásban, demenciában és más betegségekben szenvedők állapotának javítására próbálták ki a kertészkedést, mint gyógymódot.

Noha a kertészeti terápia évszázadok óta létezik, modern verziója a háziorvosok “gyógyszer-palettájára” is felkerült: az angliai Manchesterben az orvos akár cserepes növényeket is írhat fel depressziós vagy szorongásos tünetekkel küzdő betegek számára. A betegek megkapják a cserepes növényt, amelyet gondozhatnak, majd egy nagy közösségi kertbe hozhatják és ültethetik el, bekapcsolódva ezáltal a közösség életébe is.

4. A növények elősegíthetik a betegségből való gyorsabb felépülést

A növények és virágok látványa felgyorsíthatja a betegségből, sérülésből való gyógyulást vagy műtét utáni felépülést.

Egy 2002-es kutatás a kórházi környezet, kórházi körülmények hatását vizsgálta, konkrétan a zöld környezetre való kilátást, rálátást. A kutatás azt mutatta, hogy a különböző műtétekből felépülő embereknek kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük, és rövidebb ideig tartózkodtak kórházban, mint azoknak, akik gyógyulási időszakukban nem figyelhettek, nem láthattak zöld környezetet.

5. A növények növelhetik a termelékenységet

Nos, könnyen kiderülhet, hogy az irodában a legjobb kollégád egy pletyka volt… Na nem az irodai, hanem a növény…

Több tanulmány is megállapította, hogy a munkaterületen, az irodában lévő növények mind a termelékenységet, mind a kreativitást növelik. Egy 1996-ban készült, gyakran idézett tanulmány kimutatta, hogy az egyetemi számítógépes laboratórium diákjai 12 százalékkal gyorsabban dolgoztak, és kevésbé voltak stresszesek, amikor növényeket helyeztek el a közelükben.

Egy 2004-es tanulmány kutatói arra kérték az embereket, hogy alkossanak kreatív asszociációkat. A résztvevők jobban teljesítettek, amikor egy növény velük volt a szobában.

Egy 2007-es tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akiknek a munkahelyén több növény van, kevesebbet vannak betegállományban, és produktívabbak a munkában.

6. A növényektől szebbnek látod a munkád és vállalkozást, ahol dolgozol

A városi park látványa javíthatja bárkinek a munkával való elégedettségét – de milyen meglepő! egy cserepes növénynek hasonló hatása lehet!

Kutatók több mint 440 Amazon-alkalmazottat kérdeztek meg Indiában és az Egyesült Államokban.

Megállapították, hogy azok, akiknek irodai környezete olyan természetes elemeket tartalmazott, mint például a beltéri növények, munkájukkal elégedettebbek voltak és nagyobb elkötelezettséget éreztek a szervezet iránt, mint azok, akik körül nem voltak természetes környezeti elemek.

A kutatók szerint a természetes környezeti elemek elősegítették a munkahelyi stressz és szorongás csökkentését.

7. A növények javíthatják a beltéri levegő minőségét

Annak kutatása, hogy a növények hogyan tisztítják ki a levegőből a káros szennyezőanyagokat – ezt hívják fitoremediációnak – a NASA 1980-as években végzett tanulmányával kezdődött. (Tiszta Levegő NASA tanulmány)

A kutatók ezután a lezárt űrhajó levegőminőségének javítási lehetőségeit keresték, és arra a következtetésre jutottak, hogy a szobanövények gyökerei és talaja jelentősen csökkentik a levegőben lévő illékony szerves vegyületek mennyiségét (VOC).

A legfrissebb eredmények azt sugallják, hogy nagyon nagyszámú növényt kellene lakásunkban vagy irodánkban tartani ahhoz, hogy a tisztítási hatékonyság megegyezzen a modern bioszűrők és más technológiák légtisztító hatékonyságával.

Ha úgy döntesz, hogy szobanövényeket vásárolsz a levegő természetes felfrissítésére, a következőket érdemes számításba venni:

• areca, törpe datolya és bambusz pálma
• bostoni páfrány
• gumifa
• póknövény
• fikusz

Válassz olyan beltéri növényfajtákat, amelyek biztonságosak a gyermekek és a háziállatok számára

A “mérgező növény” verdikt kimondása nem egyszerű, már csak azért sem, mert egyes növényeknek csak bizonyos részei mérgezőek, más növényrészek nem azok. Ha azonban biztosra akarunk menni, új növény vásárlása előtt nézzünk utána, nem mérgező-e, ha kisgyerek vagy háziállat (macska, kutya, törpenyúl stb.) hozzáférhet.

Mérgező szobanövények

OLYAN NÖVÉNYEK, AMELYEK VESZÉLYESEK LEHETNEK GYERMEKEKRE VAGY HÁZIÁLLATOKRA
Nagyon mérgező:

• ciklámen

Mérgező:

• amarillisz
• anyósnyelv
• buzogányvirág
• gumós begónia
• könnyezőpálma
• kroton
• jácint
• mikulásvirág
• rákvirág
• szobafikusz

Enyhén mérgező:

• agglegény pálma (zamioculcas)
• aszparágusz
• sugárarália
• szobai kankalin

A leginkább mérgező növények listáját megtalálod itt is: Mérgező növények (Wikipedia)

A mérgező szobanövényekről pedig itt olvashatsz részletesen: Mérgező szobanövények

További egészségügyi szempontok

A beltéri kerteknek lehetnek egyéb olyan hatásai is egészségünkre, amikkel számolni kell. Melyek ezek?

Figyeljünk a kártevőkre!

A szobanövények úgy működhetnek, mint a trójai faló: utat engedhetnek a rovarok, penészgombák és más kártevők térfoglalásának.

A növények átültetésekor célszerű résen lennünk. Ha a kertünkből vett földet használjuk, könnyen behozhatunk vele nem kívánatos lakótársakat, de sajnos előfordulhat az is, hogy a zsákos dísznövényföld a fertőzött…

A növények kiválasztása során figyeljünk az egyes fajok öntözési igényeire, mert a túlöntözés ideális körülményeket teremthet a penészgomba és más gombák növekedéséhez.

Ellenőrizzük rendszeresen a leveleket, szárakat, hogy időben észrevegyük a kártevők pl. tetvek jelenlétét.

Kiválthatnak-e a szobanövények allergiát vagy asztmát?

A szobanövények allergia és asztma szempontjából jellemzően nem okoznak gondot, ugyanis nem termelnek sok pollent.

Bár néhány vágott virág – például a nárcisz – virágport termel és asztmát okozhat, a kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy maguk a szobanövények okoznának asztmás rohamokat.

Ha a tüneteket nedvesség, penész vagy gombák váltják ki, előfordulhat, hogy gondosan oda kell figyelni a növényi cserepek talajnedvességére.

A lényeg

Az otthoni vagy irodai növény és a növénygondozás nagy örömforrás lehet. A beltéri kertészkedés enyhíti a stresszt, növeli a kreativitást, a termelékenységet és az összpontosítást, és elősegíti a gyógyulást. A szobanövények pozitívan befolyásolhatják az otthoni levegő minőségét is.

A Miért tesznek jót nekünk a növények? bejegyzés először Mini Kert Florárium, DIY, Workshop-én jelent meg.

A tanulmány készítése során egy zárt üvegházba szennyező anyagokat juttattak, illetve különböző, szobanövényként jól ismert növényt helyeztek el. 2 óra múlva megvizsgálták a levegő szennyezőanyag tartalmát, és úgy találták, hogy egyes növények akár a szennyeződések 90%-át is kiszűrték.

Milyen szennyezőanyagokat vizsgáltak?

Olyan, a háztartásban is jelen lévő kémiai anyagokat vizsgáltak, amelyek hosszú távon megbetegedéseket okozhatnak, de már rövid távon is jelentkezhet fejfájás, zavartság, orrdugulás, szemirritáció stb.

• benzol: festékekben, ragasztókban, növényvédőszerekben, műanyagokban, cigarettafüstben illetve avar égetésekor keletkezik
• triklór-etilén: oldószerként és textilek száraz tisztítására is használják (festékek, lakkok, ragasztók)
• formaldehid: szintetikus anyagokban, papírzacskóban, papírtörlőben, szalvétában
• xilol: festékekben, gumiban, bőrökben, cigarettafüstben, kipufogógázban
• ammónia: ablaktisztító folyadékban, padlóápolóban

A szintetikus anyagok, a festékek (nyomtatófesték), a háztartási tisztítószerek, sőt, a kozmetikumok is tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek károsíthatják egészségünket, de amelyeket nem okvetlenül tudunk száműzni a háztartásból.

Mely növényeket vizsgáltak?

A kutatók a leggyakoribb szobanövényeket vizsgálták – tegyük hozzá, az 1989-ben gyakoriakat. Az anyósnyelv, a futóka, a krizantém, a gerbera, a páfrány, az aloe vera ma sem ismeretlen növények a növénybarátok körében.

Azt találták, hogy a különböző növények különböző anyagokra reagáltak kedvezően. Akadnak köztük igazi nagyágyúk, amelyek a vizsgált szennyezők közül mindent kiszűrtek, és azt például elmondhatjuk, hogy a formaldehidet minden növény kitisztította a levegőből.

Természetesen a szkeptikus tudósok is színre léptek: ők azt kezdték el firtatni, hogy vajon egy 150 négyzetméteres lakásban hány növényre van szükség ahhoz, hogy a levegőt valóban megtisztítsák – hiszen a tanulmányt zárt, kisméretű tartályban végezték, ami nyilvánvalóan nem egyezik meg a lakás körülményeivel. A kérdésre adott válaszok száma a 15 cserépnyitől az 1000 cserépnyi növényig bárhol lehetnek attól függően, éppen milyen forrást olvasgatunk az interneten… Vagyis bár minden egyes kiszűrt károsanyag molekula számít, növenyeinket mégiscsak jobb az alapján válogatni, hogy mennyire kölcsönös a szerelem a növény és köztünk, és lakásunk világossága, általános hőmérséklete mennyire felel meg az adott növénynek.

A NASA kutatása azonban tovább is ment, mert nemcsak a növények egyes fajtáit vizsgálták, de azt is, hogy mely növényi részek végzik el ezt a fontos szűrő tevékenységet.

Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a leveleitől megfosztott növény is szinte ugyanannyi káros anyagot szűr ki, vagyis a feladatot elsősorban a gyökérzet és talaj végzi el a benne élő mikroorganizmusokkal együtt! Ehhez a tisztításhoz a talajhoz adott aktív szénréteg is hozzájárul.

Ennek elősegítésére fejlesztettek ki a kutatók olyan speciális műanyag cserepet, amely a normál cseréphez képest sokkal jobban átengedi magán a levegőt, sőt, a kialakítása is segíti a levegő beáramlását a gyökérhez, kvázi légterelő lemezekkel.

Légtisztító növények a floráriumban

Ha figyelmesen megnézzük a vizsgált növények listáját és a kiszűrt anyagokat, akkor egyrészt felfedezhetünk olyan növényeket a mi floráriumi beültetéseinkben, amelyek szerepelnek a listán, de másrészről joggal feltételezhetjük, hogy ha pont az adott növényt nem is vizsgálták, de közeli rokona nagy valószínűséggel el tudja végezni ugyanazt a tisztítást.

Beültetéseinkben mindig használunk aktív szenet, ez jó pont lehet a káros anyagok kiszűrésében. A talaj mennyisége azonban nagyon kevés, és a gyökerek körül sincs egyáltalán szellőzés.

Mini növényeink közül a következők tekinthetők légtisztító növényeknek:

Vagyis ezek a miniatűr növények is hozzá tudnak járulni az egészségünkhöz, de nagy valószínűséggel inkább azzal, hogy szemlélésük a lelkünknek tesz jót. Ha pedig valaki egy floráriumnak köszönheti, hogy növénybarát lesz, a következő lépcsőfokként már akár 100 növénynek is megtalálja a helyet!

A Légtisztító növények a NASA tanulmánya szerint bejegyzés először Mini Kert Florárium, DIY, Workshop-én jelent meg.