Az, hogy a növények tisztítják a levegőt, régóta ismert tény. Azt azonban, hogy pontosan milyen anyagokat és hogyan szűrnek ki a levegőből, a NASA tanulmányozta még 1989-ben. A tanulmány neve Clean Air Study (Tiszta Levegő Tanulmány), a kutatás vezetője Dr. B. C. Wolverton volt.
A tanulmány készítése során egy zárt üvegházba szennyező anyagokat juttattak, illetve különböző, szobanövényként jól ismert növényt helyeztek el. 2 óra múlva megvizsgálták a levegő szennyezőanyag tartalmát, és úgy találták, hogy egyes növények akár a szennyeződések 90%-át is kiszűrték.
Milyen szennyezőanyagokat vizsgáltak?
Olyan, a háztartásban is jelen lévő kémiai anyagokat vizsgáltak, amelyek hosszú távon megbetegedéseket okozhatnak, de már rövid távon is jelentkezhet fejfájás, zavartság, orrdugulás, szemirritáció stb.
- benzol: festékekben, ragasztókban, növényvédőszerekben, műanyagokban, cigarettafüstben illetve avar égetésekor keletkezik
- triklór-etilén: oldószerként és textilek száraz tisztítására is használják (festékek, lakkok, ragasztók)
- formaldehid: szintetikus anyagokban, papírzacskóban, papírtörlőben, szalvétában
- xilol: festékekben, gumiban, bőrökben, cigarettafüstben, kipufogógázban
- ammónia: ablaktisztító folyadékban, padlóápolóban
A szintetikus anyagok, a festékek (nyomtatófesték), a háztartási tisztítószerek, sőt, a kozmetikumok is tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek károsíthatják egészségünket, de amelyeket nem okvetlenül tudunk száműzni a háztartásból.
Mely növényeket vizsgáltak?
A kutatók a leggyakoribb szobanövényeket vizsgálták – tegyük hozzá, az 1989-ben gyakoriakat. Az anyósnyelv, a futóka, a krizantém, a gerbera, a páfrány, az aloe vera ma sem ismeretlen növények a növénybarátok körében.
Azt találták, hogy a különböző növények különböző anyagokra reagáltak kedvezően. Akadnak köztük igazi nagyágyúk, amelyek a vizsgált szennyezők közül mindent kiszűrtek, és azt például elmondhatjuk, hogy a formaldehidet minden növény kitisztította a levegőből.
Természetesen a szkeptikus tudósok is színre léptek: ők azt kezdték el firtatni, hogy vajon egy 150 négyzetméteres lakásban hány növényre van szükség ahhoz, hogy a levegőt valóban megtisztítsák – hiszen a tanulmányt zárt, kisméretű tartályban végezték, ami nyilvánvalóan nem egyezik meg a lakás körülményeivel. A kérdésre adott válaszok száma a 15 cserépnyitől az 1000 cserépnyi növényig bárhol lehetnek attól függően, éppen milyen forrást olvasgatunk az interneten… Vagyis bár minden egyes kiszűrt károsanyag molekula számít, növenyeinket mégiscsak jobb az alapján válogatni, hogy mennyire kölcsönös a szerelem a növény és köztünk, és lakásunk világossága, általános hőmérséklete mennyire felel meg az adott növénynek.
A NASA kutatása azonban tovább is ment, mert nemcsak a növények egyes fajtáit vizsgálták, de azt is, hogy mely növényi részek végzik el ezt a fontos szűrő tevékenységet.
Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a leveleitől megfosztott növény is szinte ugyanannyi káros anyagot szűr ki, vagyis a feladatot elsősorban a gyökérzet és talaj végzi el a benne élő mikroorganizmusokkal együtt! Ehhez a tisztításhoz a talajhoz adott aktív szénréteg is hozzájárul.
Ennek elősegítésére fejlesztettek ki a kutatók olyan speciális műanyag cserepet, amely a normál cseréphez képest sokkal jobban átengedi magán a levegőt, sőt, a kialakítása is segíti a levegő beáramlását a gyökérhez, kvázi légterelő lemezekkel.
Légtisztító növények a floráriumban
Ha figyelmesen megnézzük a vizsgált növények listáját és a kiszűrt anyagokat, akkor egyrészt felfedezhetünk olyan növényeket a mi floráriumi beültetéseinkben, amelyek szerepelnek a listán, de másrészről joggal feltételezhetjük, hogy ha pont az adott növényt nem is vizsgálták, de közeli rokona nagy valószínűséggel el tudja végezni ugyanazt a tisztítást.
Beültetéseinkben mindig használunk aktív szenet, ez jó pont lehet a káros anyagok kiszűrésében. A talaj mennyisége azonban nagyon kevés, és a gyökerek körül sincs egyáltalán szellőzés.
Mini növényeink közül a következők tekinthetők légtisztító növényeknek:
Vagyis ezek a miniatűr növények is hozzá tudnak járulni az egészségünkhöz, de nagy valószínűséggel inkább azzal, hogy szemlélésük a lelkünknek tesz jót. Ha pedig valaki egy floráriumnak köszönheti, hogy növénybarát lesz, a következő lépcsőfokként már akár 100 növénynek is megtalálja a helyet!
