Miközben ez a blogbejegyzés születik, legalább 5 florárium kísérletünk folyik… különböző növényeket, különböző talajokat tesztelünk, és azt figyeljük, milyen üvegformában hogyan tarthatók.
A florárium, vagy ahogy angolszász országokban hívják, a növény terrárium feltalálása majd hódító útja is kísérletezéssel volt teli.
A londoni szmoggal szennyezett levegő is szerepet játszott a történetben. Dr. Nathaniel Bagshaw Ward angol gyógyszerész a növények és állatok barátja, gyűjtője és szenvedélyes megfigyelője volt.
Egy dél-amerikai hajóútján egy különleges moly bábját szerette volna megszerezni és hazavinni Angliába. Egy befőttes üvegbe tette bele a bábot némi föld és nedvesség kíséretében. A hosszú úton a földből kinőtt egy páfrány és fű. Ward nyugtázta a jelenséget, sőt még azt is megfigyelte, ahogyan a vízpára lecsapódik az üveg felszínén majd lefolyik a földbe.
Hazaérve az üveget lezárta és félretette négy évre… akkor megrozsdásodott az üveg teteje és az üveg lényegében kinyílt. Ekkor pusztultak el a növények. Ward a megfigyelését könyvben publikálta. Ezért kötik az ő nevéhez a növényterrárium vagy florárium feltalálását, bár egy skót tudós, bizonyos Maconochie már tíz évvel azelőtt megfigyelte a növények túlélését a lezárt üvegben. Csak ő nem publikált…
Ward elkezdett olyan szekrényeket gyártatni, amelyek hasonlítanak a mai akváriumokra, de inkább mini házaknak tekinthetők.
A ward szekrények komolyan hozzájárultak az ipari forradalomhoz azzal, hogy lehetővé vált a növények tengeri szállítása is amellett, hogy a szennyezett levegő és a savas eső sem tett már tönkre minden növényt a londoni célállomáson.
A Ward szekrények segítségével valósult meg több krimibe illő történet a növények világából.
Kínából, Sanghajból csempésztek 20.000 tő teát Indiába, a brit fennhatóság alatt álló Assam-ba. Szintén csempészet útján került ki Dél-Amerikából a kinint tartalmazó kínafa is. A kaucsukfa magját az angliai Kew Gardens fűtött üvegházaiban kicsíráztatták, majd a növényeket Ceylonba és brit Malayára szállították, hogy ültetvényeket hozzanak létre. Megjegyezzük, hogy ezek a szekrények korántsem voltak annyira csinosak – inkább funkciójukban hozták azt, ami miatt kitalálták őket.
A Ward növény terráriumok elterjedése hozta magával azt a divatot is, hogy az emberek főként a brit arisztokrácia trendinek látta hogy saját terráriumot birtokoljon és abban különleges növényeket tartson. Ez az időszak hozta el az orchidea számára a nagy fellendülést. A drága orchideáért olyan árakat adtak meg az arisztokrata hölgyek, ami az irrealitás határát súrolta.
Azonban még egy fellendülést hozott a Ward szekrény. Ez volt az angol páfrány láz, a pteridomania.
Az angolok megkedvelték a páfrány motívumot, így az mindenféle dísztárgyra is rákerült, és természetes volt, hogy mindenki rendelkezhetett a lakásában is egy-egy páfránnyal, vagy különleges páfrányok gyűjteményével. Ez aztán oda vezetett hogy bizonyos őshonos angol páfrányok száma jelentősen megcsappant, és haláleseteket is írtak a páfrány láz számlájára. A sziklákon élő páfrány különlegességekért sokan sok mindent megtettek, és a meredek sziklák aljában lelték halálukat.
Ward terrárium szekrény ma is kapható.
https://en.wikipedia.org/wiki/Pteridomania#/media/File:Pteridomania.jpg
https://www.historic-uk.com/CultureUK/Wardian-Case/
https://www.kew.org/read-and-watch/how-wardian-case-changed-botanical-world