Május első vasárnapján az édesanyákat köszöntjük. Milyen különleges ajándékkal lephetjük meg őket?
Ha nem akarunk újabb virággondozási feladatot adni az anyukánknak, akkor íme néhány nagyon látványos florárium:
Üveggömb florárium 25cm “Ösvény sziklákkal”
30.000Ft (23.622Ft + ÁFA)
Nagy parafadugós palackkert
11.000Ft (8.661Ft + ÁFA)
Kis parafadugós palackkert
9.500Ft (7.480Ft + ÁFA)
Üveggömb florárium 19 cm-es “Út és szikla”
21.000Ft (16.535Ft + ÁFA)
Zárt üvegtetős florárium “Hegyikristály”
20.000Ft (15.748Ft + ÁFA)
Zárt üvegtetős florárium “Ametiszt”
20.000Ft (15.748Ft + ÁFA)
“Csináld magad” DIY florárium csomag
19.000Ft (14.961Ft + ÁFA)
Az Anyák napja története
Az anyákat már az ókori Görögországban is ünnepelték. Tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának, az istenek anyjának tiszteletére. Rhea szülte Zeuszt, Hádészt, Démétért, Poszeidónt, Hérát és Hesztiát. Az istenek anyjával együtt tisztelet és ünneplés övezte az anyákat is. A rómaiak szintén tartottak ünnepségeket az istenek anyjának tiszteletére.
A középkortól kezdve a keresztények az Egyesült Királyságban, Írországban és a Nemzetközösség területén ünnepelték az úgynevezett “Mothering Sunday”-t, az anyaság vasárnapját a Húsvétot követő negyedik vasárnapon. Az ünnep eredete az egyházalapításig vezet vissza, az anyaszentegyházig, amelyről Ézsaiás könyvében olvashatunk próféciát:
Örüljetek Jeruzsálemmel! Vigadjatok vele mindnyájan, akik szeretitek! Szívből örüljetek vele mind, akik gyászoltátok! (Ézsaiás, 66:10)
Laetare Jerusalem
Ezen a napon a gyermekek és keresztgyermekek meglátogatták anya-egyházközségüket és egyben édesanyjukat is. A családjuktól távol dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak. A látogatásra készült tradicionális sütemény a Simnel-torta vagy Simnel-kenyér.
Az Anyák napja azonban nem ebből a hagyományból eredeztethető.
1872-ben, az Amerikai Egyesült Államokban a polgárháború ellenes, a békét szimbolizáló ünnepként hirdette meg Julia Ward Howe, aki Anyák Napi Kiáltványával akarta felhívni a figyelmet az anyákra, akik férjeiket, fiaikat veszítették el.
1907-ben Anna M. Jarvis elhunyt édesanyja emlékére akarta május 2. vasárnapját nemzeti ünneppé nyilváníttatni, mint Anyák Napját. Jarvis 7 éven keresztül küzdött céljáért, amikor is az elnök hivatalos ünneppé nyilvánította a napot.
Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerűsítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet „felkarolták” a virágkereskedők, üdvözlőlapgyártók, cukorka- és ajándékkereskedők, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, amelynek hatására az gyorsan népszerűvé vált a kontinensen is.
Az eredeti elképzeléshez képest – az élő és elhunyt anyák tisztelete – az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig főképp a virágkereskedők hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét, és nem akarta nevét anyák napjával kapcsolatba hozni.
Az első Anyák napja Magyarországon
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából, és a legelső anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel, és megtették az előkészületeket az anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”